Életmód

Mi történik gyermekünkkel álmában?

Az álomkutatások főként felnőttekre összpontosítanak, kevés eredmény van gyermekekről. Két kutató azonban arra vállalkozott, hogy feltárja ezt a területet.

 

Mi történik gyermekünkkel álmában?

A budapesti Semmelweis Egyetem alváslaborjában nagyszabású gyermekálom-kutatás kezdődött. „A tudománynak rengeteg kérdése van az álmodással kapcsolatban – fogalmaz Sándor Piroska kutatásvezető, gyermekpszichológus. – Hogyan jönnek létre az álmok, miket álmodunk általában, amikor álmodunk, és egyáltalán: mi ennek az egésznek a szerepe a fejlődésben?”
„Borzasztóan érdekes, hogy az álmodás veleszületett képesség-e, vagy a fejlődés során alakul ki és egyszer csak képessé válunk rá, hogy alvás közben történeteket, képeket generáljunk a fejünkben” – magyarázza Szakadát Sára biológus, a kutatás másik résztvevője.
Bármi derül is ki, bizonyosan segít majd megérteni, mi zajlik gyermekeink fejében, lelkében – ugyanakkor rólunk, felnőttekről is információkat kaphatunk, hiszen a mi „álmodástörténetünk” is a gyerekkorban kezdődött.

Titkok – magunk előtt is

Ha megértjük az álmainkat, sok olyasmit is megérthetünk, amire nappal, a racionális gondolkodás során nem derül fény. Hiszen nappal nemcsak ébren vagyunk, de éberen is: őrködünk, nehogy olyasmivel szembesüljünk, amivel nem szeretnénk. Az álmok azonban valódi önmagunkhoz vihetnek közelebb: ha igaz a feltételezés, hogy tulajdonképpen a tudattalan tartalmak jelentkeznek ilyenkor, akkor megmutatják mindazt, amit önmagunk elől is titkolunk.
Hogy az álmodás képessége velünk együtt fejlődik, mutatja, hogy a 3–5 évesek REM alvásból (azaz az alvás éberebb, álmokkal színesített szakaszából) ébresztve az esetek 20 százalékában számolnak be álomról, míg ez az arány az 5–7 éveseknél már 40 százalék. „Az egyetlen átfogó vizsgálat a gyerekek álmodásával kapcsolatban kimutatta: A kicsiknél kevés az emberi szereplő, inkább az állatok dominálnak. Jellemző még, hogy maga a gyermek nem aktív szereplője az álmainak, hogy ezek a történetek statikusak, nincs bennük mozgás, és ami a legfurcsább, hogy érzelemmentesek” – mondja Sándor Piroska. A korábbi eredmények alapján az álmodásra értelmi teljesítményként tekintenek a kutatók, leginkább a téri-vizuális képességek érettségével függ össze. Az említett vizsgálat azonban, amely a 70–80-as években folyt, ma már több szempontból is megkérdőjelezhető.
Piroska és Sára most azt szeretné felderíteni, hogy az érzelemszabályozás fejlődésének mi köze lehet az álmodáshoz. Ehhez hat héten át figyelik gyerekek álomtevékenységét. A vizsgálat a kicsik otthonában zajlik, reggelenként maguk a szülők rögzítik hanghordozón a gyermekek álmait. Majd három alkalommal rövid feladatok megoldására is sor kerül, ezek a gyerekek  érzelmi és értelmi érettségét mérik, főként játékos feladatokkal. 

Egész éjjel álmodunk

A legjobban akkor emlékszünk álomképeinkre, ha közvetlenül ébredés után beszélhetünk róluk, az emlékképek ugyanis nagyon törékenyek lehetnek. Az sem mindegy, hogy hogyan kelünk. Ha természetes módon – vagyis nem órára –, akkor nagyobb eséllyel emlékezünk, hiszen az álmodás az úgynevezett REM (rapid eye movement – gyors szemmozgásos) fázisban, a felszínes alváskor, nagyobb részben hajnal és reggel felé zajlik, tehát ha ebből ébredünk, valószínűleg magából az álomból ébredünk. Mivel az éjjel során váltakozik a felszínes és a mélyalvás, az éjszaka bármelyik szakaszában álmodhatunk, de azután a mélyalvás során általában törlődnek az emlékek a memóriából.

A gyerekek álmodására jellemző, hogy sokkal ritkábban számolnak be ilyen élményről, mint a felnőttek, a kutatásban például a vizsgálat hat hete alatt van, aki csak két-három alkalommal álmodik, igaz, van olyan gyermek is, aki akár hússzor.  
Gyerekeket nem is olyan könnyű vizsgálni, mint gondolnánk, hiszen kérdés az is, egyáltalán tisztában vannak-e vele, hogy hol válik el az álom az ébrenléti fantáziálástól. „A szülők gyakran meglepődnek, milyen gazdagon álmodnak a gyermekeik – meséli Szakadát Sára. – Persze ez a világ nem csak cukorkavárosokkal és színes csúszdákkal van tele, gyerekeknél gyakoribbak a rémálmok, mint felnőtteknél.” A kutatók szerint azonban emiatt nem feltétlenül kell aggódni, ez általában a fejlődés része, az újabb elméletek szerint pedig szerepe lehet a rossz élmények feldolgozásában.

Mi történik gyermekünkkel álmában?

Traumák után

„Erre az elméletre felnőttek esetében a kutatók már találtak bizonyítékokat – mondja Sándor Piroska. – Az álmainknak az érzelemszabályozásban, az élmények feldolgozásában valószínűleg fontos szerepük van.” Vagyis azzal álmodunk, amivel foglalkoznunk kell. Trauma estén megfigyelhető azonban az is, hogy csődöt mond a normál feldolgozási mechanizmus, és egy-egy rossz élményt éjjel újra és újra átélünk: mintha „beakadt” volna a folyamat. Visszatérő rémálmaink tehát lehetnek feldolgozatlan események nyomai.

A Semmelweis Egyetem fiatal kutatói most további jelentkezőket (4–8 éves gyerekeket és szüleiket) várnak, akik részt vennének az „álomprogramban”. Jelentkezni, informálódni ezen a címen lehet: gyerekalmodas@gmail.com

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése