9. A dévaványai makkfa
Alatta pihentek meg az iskolába járók a 30-as és 40-es években, de a régi facsoport túlélőjét elsősorban hirdetőoszlopnak használták. A kiszögellésektől meg is sérült, de ma már vigyáznak rá, és csak a köré épített kerítésre helyezik a papírokat.
Kora: 120 év
Magassága: 9,5–10 méter
Törzskerület: 262 cm
Fajta: kocsányos tölgy
8. A Peruska Mária kegyhely tölgyfája
1866-ban Berchtold Zsigmond gróf fia elveszett az erdőben, ám három nappal később a tölgyfa árnyékában (melyre egy Mária-kép volt kifüggesztve) találtak rá épen, egészségesen. Innentől kezdve a gróf a fa mellett tartotta fogadóóráját, a terület pedig zarándokhellyé vált. Többször ítélték kivágásra, de ez erdőőrök mindig megmentették.
Kor: 280 év
Magassága: 20–25 méter
Törzskerület: 510 cm
Fajta: tölgy
7. Évszázadok tanúja
Az ötvöskónyi öreg hárs odvában akár tíz ember is elfér. Túlélt két világháborút, tüzet (az 50-es években egy család lakott benne, akik véletlenül meggyújtották), villámcsapást, a sérülései ellenére mégis évről évre zöldbe borul a kastélypark büszkesége.
Kora: 300–350 év
Magassága: 18 méter
Törzskerület: 1057 cm
Fajta: nagylevelű hárs
6. Az oszkói ősi tölgy
Egy régi nagy erdőirtás túlélője és egy szőlőhegy védelmezője, aminek árnyékában tartották a szőlősgazdák és a hegypásztorok az éves gyűlésüket. A mellette található ősi gémeskúttal együtt különleges figyelmet élvez a helyiek körében.
Kora: 350 év
Magassága: 20 méter
Törzskerület: 560 cm
Fajta: kocsányos tölgy
5. A ságvári Képes-fa
Egy hatnapos szent zarándokút pihenőjénél áll ez a somogyi fa, melynek törzsén egy Szent Vendelt és bárányait ábrázoló festmény látható. A képet székesfehérvári zarándokok hozták a járvány ellen, ami megtizedelte a környék nyájait. A fa alatt pihentek meg és imádkoztak a zarándokútra kelők, ma pedig túraútvonal, valamint kirándulások célpontja lett.
Kora: 350–380 év
Magassága: 20–25 méter
Törzskerület: 578 cm
Fajta: kocsányos tölgy
4. A felsőmocsoládi öreg hárs
Egy szakadék szélén áll a felsőmocsoládi öreg hárs, és ma már út nem vezet hozzá. A törökvész után települt a völgybe és mára az évszázadok múlásától a kérgének emberarca lett. Egy több száz éves fákból álló, kivágott arborétum túlélője.
Kora: 400 év
Magassága: 20–25 méter
Törzskerület: 11,9 m
Fajta: hárs
3. Letenye platán
Az Arborétumok országszerte kötet szerint évszázadok óta randevúk, szerelmek, civódások, viták, veszekedések, üzleti megbeszélések és alkuk tanúja a híres platánfa. Rockfesztiválokat, népdalkórus-előadásokat és bálokat is tartottak már az árnyékában.
Kora: 500 év
Magassága: 20 méter
Törzskerület: 615 cm
Fajta: platán
2. A szőkedencsi hétszáz éves
Az Árpád-ház kihalásának környékén láthatta meg a napvilágot ez a temetődombi óriás. Megélte egy környékbéli település létrejöttét, majd annak elnéptelenedését. A szőkedencsi hétszáz éves a környék legmagasabb dombján áll, de lassacskán a domb is kikopik alóla. Ma is jó állapotban van, láthatólag sok ideje van még hátra.
Kora: 700 év
Magassága: 25 méter
Törzskerület: 1148 cm
Fajta: kislevelű hárs
1. A hédervári Árpád-tölgy
A legenda szerint a fa törzsén található nyomokat Árpád fejedelem kötőféke hagyta, amikor seregével itt pihent meg és ült hadi tanácsot Pozsony ellen készülve. Erdő soha nem vette körbe, erre az alacsonyan kinövő alsó ágai utalnak. Majdnem elpusztult, de egyik ágát sikerült megmenteni, ami máig zöldell.
Kora: 800 év
Magassága: 14 méter
Törzskerület: 720 cm
Fajta: kocsányos tölgy
| „Akár 2000 évig is élhetnének” „Egy fa életkoránál a törzs vastagsága a legárulkodóbb, melyet a korábban kivágott fák évgyűrűi és törzsvastagsága alapján számolnak ki” – mesélte az NLC-nek Lukács Zoltán, a Faápolók Egyesületének elnöke. „Százéves korig tízéves pontossággal becsülhető meg a fák életkora, de afölött már nagyobb lehet a tévedés.” A hetvenes években készült fafelmérésnek köszönhetően ma már nincsenek igazán öreg, rejtőzködő kincsek az erdejeinkben, ugyanis az erdészek mindet számon tartják. Hiába tudnak róluk a faápolók, ez a tevékenység Magyarországon még gyerekcipőben jár. „Ugyan megvannak ugyanazok a technológiák nálunk is, mint tőlünk nyugatabbra (gallyazás, üregkezelés, koronaszerkezet statikai megerősítése…), sajnos kevesebb pénz és energia jut a fák ápolására. Legfőképp azok a fák kerülnek gondozásra, melyek a magyar műveltséghez és kultúrához kapcsolódnak” – magyarázta Lukács Zoltán. Hazánkban a szilek élhetnének a legtovább, de sajnos szomorú sorsuk miatt ők nem találhatók meg a legidősebbek között, így maradtak a tölgyek és a platánok. „Elvileg a szilek és a tölgyek akár kétezer évig is élhetnének, de a legidősebb példány, amit ismerek, úgy nyolcszáz éves lehet” – magyarázza Lukács. |
