 |
| A fiatal nőnek szerencséje volt Fotó: telegraph.co.uk |
A többi maratoni futóhoz hasonlóan Kate Mori (42) is rengeteget ivott edzés előtt, alatt és utána egyaránt, akár szomjas volt, akár nem. A versenysportolót mindig arra tanították, hogy nem szabad megvárnia, amíg megszomjazik, folyamatosan hidratálnia kell magát. Élete negyedik maratoni futóversenyén pont ez lett a veszte: bár gyengének érezte magát, mégis kitartott, és még több vizet ivott. A célegyenesbe azonban már futótársai segítették be, ahonnan egyenesen kórházba szállították. Hasmenése volt, hányt, zavarodott volt, lábai pedig továbbra is futó mozgást végeztek.
Először mindenki arra gyanakodott, hogy túl keveset ivott és kiszáradt, végül mégis pont ennek ellenkezőjére derült fény: túl sok volt a víz. Vérében a nátriumkoncentráció drasztikusan lecsökkent, ami rohamot váltott ki. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően szerencséje volt, nem úgy annak a 22 éves maratoni futónak, aki 3 óra 30 perc alatt futotta le a távot, majd szintén víztúladagolásban meghalt.
|
Vízmérgezés A vízmérgezésnek (hiperhidrációnak) nevezett állapotban a túl sok folyadék mintegy “felhígítja” a vért. Ez történik akkor, ha nem az emberi sejtek és vér sótartalmával megegyező sótartalmú, hanem annál hígabb a folyadék, de akkor is előfordulhat, ha túl gyorsan történik az elvesztett folyadékmennyiség pótlása. A hiperhidráció agyi ödémát okozhat, mivel a vesék nem tudják kellő gyorsasággal kiválasztani a felesleget – ami felnőtteknél legfeljebb 1 liter óránként. Ezt akár hasmenés is követheti. |
Inni azért kell
 |
| Schmidt Judit dietetikus |
Persze nem mindenki készül a maratonra, és a legtöbben örülünk, ha heti egyszer eljutunk tornára – ennek ellenére a folyadékbevitel minden ember életében központi kérdés. Ám ahány cikk, annyi tanács, pontosan talán senki sem tudja, miből mennyit kell(ene) naponta elfogyasztani, hogy megússza a kiszáradást, illetve a túlzásba se vigye az ivászatot.
“Általánosságban egy egészséges felnőttnek körülbelül 1,5 liter, melegebb időben akár 2-3 liter folyadékra is szüksége van egy nap. Ez a mennyiség még nem fedi azt, amennyit a szervezet normál működése (emésztés, anyagcsere, kiválasztás), izzadás, légzéssel történő párologtatás, esetleg a sírás révén elveszít” – magyarázza Schmidt Judit, a Quintess Egészségközpont dietetikusa. A bevitt folyadékhoz persze hozzá kell számolni az ételekkel (leves, mártás, főzelék, friss zöldség, gyümölcs, iható tejtermékek stb.) elfogyasztott folyadékmennyiséget, így lesz egyensúlyban a folyadékfelvétel és -leadás, utóbbi körülbelül 2,5 liter egy nap.
A test szomjúsággal üzen
A szomjúság már egy megkésett jelzés, ekkor már kissé ki vagyunk száradva, nem szabad megvárni, már korábban inni kell. “A szomjúság mellett, amely a túl sok, fűszeres, nagy fehérjetartalmú étrend mellett is fellép, jelzésértékű lehet a bőrszárazság, a vizelet mennyiségének csökkenése, színének sötétebbé válása, koncentrációs zavarok, akár fejfájás jelentkezése is. A vér emelkedett kalcium- és/vagy nátriumtartalma, illetve csökkent káliumtartalma is fokozza a szomjúságérzetet – vagyis összefügg az étrenddel és az elfogyasztott italok összetételével is” – magyarázza Schmidt Judit.
