Aki fodrásznak, kozmetikusnak, vagy épp manikűrösnek adja a fejét, tudja, a munka sokszorosan összetett: nemcsak kreatív kihívás és fizikai munka, de a léleknek is nagy erőpróba – sok vendég ugyanis előszeretettel viszi magával a szalonba gondjait, problémáit, amihez egy jó szakembernek szükségszerűen asszisztálnia kell. Erről mesélnek a szépségipar lélekgyógyászai.
A fodrászszékben mindent elmondanak
„Jó érzés megnyerni a másik ember bizalmát, de kimerítő, hogy egyszerre több dologra kell figyelni: miközben az ember azon van, hogy tökéletes hajat készítsen, megállás nélkül csörög a telefon, és a vendég is benne van a történetben – kezdi a fodrász Krisztina (33). – A beszélgetés legtöbbször a külsővel kezdődik: nem elégedettek magukkal, nem találják a stílusukat, nőiességüket, nincs önbizalmuk, aztán jönnek a komolyabb témák, mint a párkapcsolat, a pénzügyi vagy munkahelyi gondok. Van, aki a férjét szidja, van, aki évek óta nem tud szakítani, van, akinek a válását »csináltam végig«. Akad, aki az intim szférájába is beenged, és a szexuális élményeit is részletesen elmeséli: hogyan csinálták a gyereket, mikor, hol és mennyit szexeltek; de sajnos arra is volt már példa, hogy egy vendégem elmesélte, hogyan verte a férje. Úgy érzem, sokszor túlságosan is nyitottak,és túl sokat várnak el, mintha egész életük megváltoztatása lenne a feladat.” A nap végére Krisztina tudatosan keresi a magányt, kutyáját viszi el sétálni, de megesik, hogy csak egy feles segít.
Terápia a manikűrösnél
„Ez a szolgáltatás szépsége és nehézsége is egyben, ami akkor nehéz, ha te magad sem vagy jó formában. A vendégek mindent megosztanak velem, beülnek a székbe és beszédkényszerük van. Van, aki úgy jön be hozzám, hogy Hol is hagytam abba?” – meséli Eszter (31), ő hét éve manikűrös. Szerinte bár nagyon fontos a szakmaiság, még fontosabb, hogy megvan-e a közös hullámhossz. Ha ez hiányzik, akkor a vendég szinte biztos, hogy nem fog visszajönni. „Hihetetlen, de a vendégek olyan dolgokat is elmesélnek, amiket nem kellene tudnom: üzleti ügyek, szexuális élet és sorolhatnám. A munkámnak ezt a részét úgy kezelem, hogy megpróbálom nem megélni a problémát, nem úgy tekintek a vendégre, mint a barátnőmre. Én tudatosan nem adok ki magamról semmit, csakis olyan dolgokat mesélek el, amik nem túl mélyek” – meséli Eszter, aki hozzáteszi, a szolgáltatóiparban kötelező a titoktartás, tőle az információ nem mehet tovább, az ugyanis előbb-utóbb kiderülne.
A kozmetikus székében a férfiak is megnyílnak
„Egészen hihetetlen, de az emberek olyan dolgokat is elmondanak, amik egyáltalán nem tartoznak rám – meséli Csilla (33), egy vidéki falu kozmetikusa. – Mesélnek abortuszról, kölcsönökről, de azt is tudom, hogy X. Y. férje kit kivel csal. Soha nem értettem, hogy miért mondják el nekem ezeket, én magam soha nem beszélnék a privát dolgaimról. Persze a visszajáró vendégekkel idővel elmélyül a kapcsolat, ők picit el is várják, hogy a történetüket ott tudjam folytatni, ahol egy hónappal korábban abbahagytuk, sőt olyan is van, aki kimondottan azért jön, hogy panaszkodhasson.”
Érdekes, hogy nemcsak a női vendégek szeretnek mesélni, a férfiak is hamar megnyílnak, a kozmetikust gyakran beavatják az aktuális családi problémákba. Csilla 12 éve dolgozik kozmetikusként, a nap végére szellemileg is elfárad, nem könnyű a pszichológus munkája: „A vendégeim jól érzik magukat nálam, amit a nyugodt és kiegyensúlyozott személyiségem számlájára írok, meghallgatom és biztatom őket, de a nap végére agyilag nagyon elfáradok. Ha már nagyon nem bírom vagy valami feldúl, akkor azt a férjemmel beszélem meg.”
A férfifodrászatban is zajlik az élet
Nemcsak a gyengébbik nem számára nehéz a szolgáltatóiparban dolgozni, a férfifodrász Dávid (33) is elsősorban lélekgyógyász, és csak ezután fodrász, mindezt 16 éve. „A vendégeim olyan dolgokat is elmondanak, amiket a feleségeiknek nem. Tudok például a droghasználati szokásaikról, pénzügyi gondjaikról, vagy épp arról, hogy szeretőt tartanak. Egészen hihetetlen és nagyon nagyon fárasztó!”
Mi a titok?
A szalonban kapott lelki gyorssegély egyik titka, hogy a felek között nincs meg a pszichológusnál megszokott szemtől szemben pozíció. A fodrász például a vendég hátha mögött áll, tekintetük csak a tükrön keresztül találkozhat, a terápián szokásos mély szemkontaktus nincs meg – írja az angol nyelvű pszichológiai portál, a Psychology Today. Ráadásul a fodrász, ha visszakérdez, azt nem olyan egyenesen és élesen teszi, mint a terapeuta. Fel-felpillant a munkájából, majd folytatja. Ez a felállás szakít a tradicionális terapeuta-beteg felállással.
Mindenkinek alapvető szükséglete, hogy valamilyen szinten kiadja belső konfliktusait, de nem feltétlenül szeretne túl mélyre menni. A szépségszalonban a vendég megoszthat néhány részletet, de attól már nem kell tartani, hogy a fodrász mély analizálásba kezd, a vendég nem érzi azt a nyomást, amit a pszichológus székében igen: ott ugyanis célzottan egy negatív tényező feloldása a cél. Aki már volt terápián, az tudja, hogy egy órán keresztül páciens és szakember közösen dolgoznak azon, hogy felkutassák, feltérképezzék a háttérben húzódó okokat, összefüggéseket, végül pedig kidolgozzák a változás stratégiáját. Annak, akiben benne van a vágy, hogy kiadja magát, de nem akar mélyre ásni, a szépségszalon kiváló megoldás arra, hogy megkönnyebbüljön.
