A hűtlenség mint kapcsolatépítő

Psziché: Újszerű szemlélet szerint elemzi az emberi viszonyokat, melynek neve kapcsolatdinamika. Mi ennek a lényege?
Bőr Róbert: Ez az elmélet abból indul ki, hogy minden pillanatban azt tesszük, ami nekünk a legjobb. Úgy viselkedünk, ahogy az nekünk ott és akkor célszerű.

Psziché: Tehát amikor valaki félrelép, félre is akar lépni?
B. R.: Annyi pontosítással, hogy nem ért teljesen egyet a hűtlenséggel, inkább szükségszerűnek érzi. Ha gyerekkorunkban kialakítottunk egy bűnös képet magunkról, mert gyakran leszidtak, elmarasztaltak minket, akkor később a bűnös-büntető viszony ismételt előállításán fogunk dolgozni.

Psziché: Ezért fordulhat elő, hogy sokszor hasonló, negatív élethelyzetekbe kerülünk?
B. R.: Pontosan. A négyes a bűvös szám – aki már négyszer volt ugyanolyan szituációban, annak érdemes átgondolnia, hogy ő maga mit tesz annak megteremtéséért. Például hogy olyan párja legyen, akit megcsalhat, vagy olyan, aki biztosan lecseréli őt egy másikra. Az ismétlés mindig ösztönös próbálkozás az eredeti negatív viszony megjavítására egy új partnerrel. Reménykedés, hogy a másik szeretettelibb választ ad a megszokottnál, nem dob ki, vagy olyan értéket talál bennem, ami miatt engem választ. Mintha szükségünk lenne rá, hogy a partnerünk jobbnak lásson minket, ahhoz, hogy mi is jobbnak hihessük magunkat.

Psziché: Hogyan tudunk ezen változtatni?
B. R.: Ha az érzelmi túlfűtöttség állapotában is tudatosak vagyunk, és kitűzzük célként, hogy átalakítjuk a negatív viselkedési és gondolati programunkat. Hiszen a forgatókönyv rendszerint a következő: a bűntett kiderül, az egyik fél felháborodik, összeomlik és bezárkózik. A másik pedig borzasztó bűntudatában új esélyért könyörög, vagy bekeményít, és a párját kezdi vádolni. Viszont ha látjuk a másikban a pozitív célt, újra tudjuk írni egymás programjait. Ha engem valaki megcsalna, akkor drámai jelenetek helyett a megértésre nyitó kommunikációval találkozna. Ez a nyitottság újszerű lenne annak, akit ilyenkor páros lábbal szoktak kirúgni – hiszen nem építeném tovább a negatív énképét. Olyan üzeneteket kapna, hogy továbbra is ragaszkodom az értékeihez, amelyek miatt beleszerettem. Értékes embernek érezhetné magát. Ezzel együtt lehetősége lenne, hogy ő is nyisson felém, és segítsen meglátni, adtam-e neki olyan üzeneteket, amelyek más felé irányították. Ezzel a kapcsolatunk magasabb szintre juthatna.

Psziché: Szükségünk van egymásra a változáshoz?
B. R.: Az ember önmagában nem képes negatív énképről pozitívra váltani. Kell valaki, aki megtanítja neki, hogyan lássa magát jónak, értékesnek. Persze ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Sőt egy ilyen helyzet megoldása az erős érzelmek miatt legtöbbször nem is működik külső segítség nélkül. A kommunikációs nehézségek áthidalásához és a hangulat harmonizálásához általában szükség van egy mediátorra. A kapcsolati és lelki problémák túlnyomó része építő kommunikációval megoldható.

Az interjú a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:

• Nem kívánt szerelmek
• Szabadulni a függőségtől
  
• Kipróbáltuk a táncterápiát
• Megosztani vagy megélni – Dr. Szondy Máté írása

  Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!