A testtömegindex (Body Mass Index, BMI) egy roppant egyszerű viszonyszám, amit saját testtömege és magassága ismeretében bárki kiszámolhat. Vegyük a testtömegünket kg-ban, és osszuk el a méterben mért testmagasságunk négyzetével! Pl. ha 70 kg-osak és 165 cm-esek vagyunk, akkor ez az érték 70/1,652 = 25,7. Egy táblázatból aztán nemünknek és életkorunknak megfelelően leolvashatjuk, hogy a normál, az alatti vagy a feletti kategóriába tartozunk-e.
No de mi a helyzet, ha egy kisportolt, 180 cm magas, 90 kilós erős sportoló vagyunk, akinek semmi felesleges zsírraktára nincsen? Testtömegindexünk: 90/1,82 = 27,78. Ha megnézzük kalkulátorunkat, bizony azt írja ki: túlsúlyosak vagyunk. Ezek szerint tényleg fogynunk kéne? A BMI inkább átlagos testfelépítésű és keveset mozgó/nem sportoló személyekre ad közelítő eredményt. Testfelépítésünkről hívebb képet kapunk, ha a másik mutatószámhoz fordulunk.
A testzsírszázalék
Tizenkilenc éves, 175 cm magas, 57 kg-os lány adatait vesszük fel: BMI-je 18,61, programunk szerint soványka a lelkem. Modellalkat, ez egyértelmű, de az állapotfelmérés során kiderül, hogy bizony igencsak kedvezőtlen a testösszetétele a kedves fiatal hölgynek: testzsírszázaléka akár a 26-28 százalékot is elérheti, ami már az enyhén túlsúlyos kategóriába esik. Hogy is van ez? A nem sportolás és a hiányos táplálkozás következtében a fiatal hölgy izomzata nagyon gyenge, vonalait az izmok helyét kitöltő zsírpárnáinak köszönheti. Elképzelhető, hogy ez szép is lehet, ám korántsem egészséges.
A testzsírszázalék kiszámítása bonyolultabb, mint a testtömegindexé, de léteznek tapasztalati képletek, melyek különböző paraméterek (csípőbőség, derékbőség, nyakbőség stb.) felhasználásával is számolnak a testtömeg és a testmagasság, valamint a nem és életkor mellett. Méréssel történő megállapításához a zsírszövet és izomszövet eltérő elektromos ellenállását használjuk fel, ugyanis a vizet nem tartalmazó zsírszövet ellenállása nagyobb. A testbe küldött elektromágneses jelek nagyságából számítja ki a műszer a testzsírszázalékot.
Használhatunk testzsírmérő mérleget, ez az átlagos testfelépítésű személyek esetében ad közelítő eredményt. Ráadásul az sem mindegy, hogy körte vagy alma alakban van rajtunk némi túlsúly. A mérleg az alsótest elektromos ellenállása alapján számolja ki a százalékot, így aki alma alakban elhízott, elképzelhető, hogy a gép alacsonyabb százalékot számol a valósnál. A kézben tartott testzsírmérő műszer inkább a felsőtestet veszi figyelembe, pontos eredményekhez a két technológia kombinációjából származó műszerek segítségével jutunk.
A viszcerális zsír
A legnagyobb problémát nem feltétlenül a látható zsír, hanem a létfontosságú belső szervek közt tartalékolt szövetek közti, ún. viszcerális zsír jelenti. Minél magasabb ennek az aránya, annál inkább veszélyeztettek vagyunk a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében. Ennek megállapításához már speciális műszerre van szükség, mellyel az átlagember csak az ezzel foglalkozó szakemberek rendelőiben találkozik.
Melyiket használjam?
Amennyiben kevesebbet mozgunk, a testtömegindex megfelelően jelzi egészségi állapotunkat, ha viszont aktív életvitelt folytatunk, sportolunk, a testzsírszázalék szolgáltat pontosabb eredményt. Ha rendszeresen végezzük, még a kevés mozgás is javítani fog mind testtömegindexünkön, mind testzsírszázalékunkon, azaz fittségi állapotunkon.
