Ha egy országban mindenki naponta csak 2000 NE mennyiségű D-vitamint szedne be, akkor ott 25 százalékkal csökkenne a rosszindulatú daganatos betegségek miatt elhunytak aránya, vagyis Magyarországon évente tízezer rákos beteg életét lehetne megmenteni. Ha pedig ennél két-háromszor nagyobb napi dózist kapnának a mell- és vastagbélrákosok, akkor az ilyen betegségeknek áldozatul esettek száma 75 százalékkal eshetne vissza.
Tévhitek és bizonyítékok
A D-vitamint száz éve ismerjük, rákellenes hatásairól hetven éve lehetett először hallani. Mára legalább tizenhatféle rákot hoznak kapcsolatba a hiányával, és vizsgálatok tucatjai igazolják, hogy a már kialakult kór esetén is jelentősen hozzásegít a gyógyuláshoz. Szintjét a vérben pontosan lehet mérni, és gyakorlatilag nem lehet túladagolni. Az ötvenes években az angolkór ellen Angliában D-vitaminnal kezdték dúsítani az élelmiszereket. Néhány csecsemő azonban meghalt, és boncolásukkor magas kalciumszintet találtak a vérükben. Kész volt a magyarázat, hogy a D-vitamin-túladagolás tünetéről van szó. Ám pár év múlva kiderült, hogy egy addig ismeretlen, ritka, genetikai eredetű betegség, a Williams-kór miatt vesztették életüket a gyerekek. Azóta már azt is tudjuk, hogy még a heteken át szedett napi egymillió NE mennyiségű D-vitamin-adag sem halálos.
Az immunrendszer védelmében
Persze ez a vitamin nem csak a rák ellen jó. Valójában egy hormon, amely szinte minden sejtünk normál működéséhez szükséges. Például az autoimmun betegségek kialakulásában is döntő szerepe van a magzati és csecsemőkori D-vitamin-hiánynak. Fontos lenne a megfelelő adagolása, hiszen az immunrendszer működésének egyik szabályozója. Megvéd a felső légúti betegségektől, és számos bizonyíték szól amellett is, hogy az influenzajárványok akkor törnek ki, amikor a lakosságban kritikus szint alá süllyed a mennyisége. Több mint száz éve ismert, hogy a tuberkulózis is gyógyítható vele. Tehát nyugodtan tekinthetjük az egyik leghatékonyabb immunstimulánsnak, amely számos fertőző betegségtől megóvhat bennünket. De pótlása rendkívül fontos a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése és megelőzése szempontjából is. Megdöbbentő esetismertetés hívta fel arra is a figyelmet, hogy az időskori D-vitamin-hiány milyen sok embert kényszerít kerekes székbe. Szakemberek öt járóképtelenné vált idősnek kezdtek nagy dózisban D-vitamint adni, és közülük négy felkelt a tolókocsiból, egynek pedig jelentősen csökkentek a panaszai.
| Bővebben a témáról: • Szendi Gábor: Napfényvitamin (Jaffa) – rendeld meg a Polc.hu könyváruházban! |
Több a betegség, ahol kevesebb a napfény?
Az utóbbi két évtized kutatásai megerősítették, hogy a D-vitamin-hiánynak meghatározó szerepe van a skizofrénia, az autizmus, valamint a Parkinson-kór kialakulásában és más neurodegeneratív betegségek megjelenésében is (például Alzheimer-kór). Ezt igazolja az a statisztika, amely kimutatja, hogy az északi, kevés napfényt élvező népeknél ezek gyakorisága tízszer–harmincszor nagyobb, mint délen. A neurodegeneratív betegségek a civilizált világ következményei. Így joggal gyanakodhatunk arra, hogy az ember akkor szabadította magára ezeket a kórokat, amikor hátrahagyva evolúciósan optimális életmódját, bevetette magát a városba. Az őserdőbe nyilván nem fogunk visszatérni, de azért rendezhetjük megzavart viszonyunkat a nappal.
Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
- Nem kívánt szerelmek
- A hűtlenség mint kapcsolatépítő
- Szabadulni a függőségtől
- Kipróbáltuk a táncterápiát
- Megosztani vagy megélni – Dr. Szondy Máté írása
Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!
