„Olyan jó érzés, amikor ropog a hó a lábad alatt” – magyarázza Nagy Judit, a győri Nike Futóklub vezetője, miért szeret télen futni a szabadban. Judit 30 éve fut, minden nap. Amikor versenyző volt, hosszútávfutó, napi kétszer húzta fel a futócipőjét. Ő ad most tanácsokat a Nők Lapja Café olvasóinak, mire figyeljenek, ha a szabadban akarnak futni a leghidegebb évszakban is.
„Régebben nehezebb dolgunk volt, ha a téli futáshoz akartunk felöltözni, most kevesebb réteggel megússzuk” – mondja Judit. Vannak úgynevezett aláöltözetek, antibakteriális anyagból, ezek teljesen rásimulnak a testre, így melegérzetet adnak, de a nedvességet kiengedik.
„Sokan ott rontják el, hogy nagyon beöltöznek. Úgy kell elindulni, hogy egy kicsit fázzunk, aztán ha elkezdünk futni, már nem fogunk” – tanácsolja a rutinos sportoló. Futócipőben is létezik speciális vízlepergető, de ha maradunk a szokásos cipőnknél, a futás befejezése után cseréljük ki gyorsan szárazra, mert vizes cipőben könnyen megfázhatunk. Kesztyű, sapka, fejpánt, mindenkinek a maga ízlése szerint, és egy bolyhosabb felső ruha – ez mind jól jöhet még a hidegben.
Érdemes jobban átmozgatni magunkat előtte, akár egy lassúbb bemelegítő futással, a végén pedig a nyújtást, ha lehet, már valami meleg helyen végezzük, akár otthon. Ha például kocsival megyünk a futóhelyre, váltóruhát vigyünk magunkkal, hogy száraz, meleg ruha kerüljön ránk futás után. „Ahogy nyáron hűs vizet, úgy télen meleg italt érdemes vinni” – teszi hozzá a futóklub vezetője, Judit.
„Szájon be, szájon ki, így kell lélegezni futás közben, ezért a nagy hidegben érdemes valamit a szánk elé tenni, ha úgy jobban esik – mondja a Nők Lapja Cafénak a futónő. – Olyan utat kell választani, ahol biztonsággal futhatunk, nem csúszós. Mi is mindig az időjárásnak megfelelően választjuk ki, hogy a töltésen futunk, aszfalton vagy a városban, ahol biztosan nem esünk hasra.”
Télen, akár a sötétben nehéz magunkat rávenni, hogy elinduljunk, meg nőként egyedül nem biztos, hogy jó sötétben futkározni. „Én jobban szeretem a csoportos futást, de legalább párban menjünk, jobban tudjuk ilyenkor motiválni egymást” – javasolja Judit a gyakorlott és kevésbé gyakorlott futóknak.
„Én legalább mínusz öt fokig szoktam biciklizni, de hóban azért nem – mondja István, aki mindig kerékpárral jár munkába. – Az ízületekre nagyon kell vigyázni, hogy ne fázzanak meg, kesztyű, térdvédő, minden – teszi hozzá a 26 éves biciklista. – Az arc elé lehet egy kendőt rakni, az érzet miatt, de én azt nem mindig csinálom, viszont a védőfelszerelések ugye eleve védenek a hidegtől” – magyarázza a téli hónapok alatt is kerékpározó Pisti. A fiatal fiú azért hóban nem vállalja be a városi biciklizést, azt mondja, nagyon balesetveszélyes, főleg úgy, hogy ő nem mountainbike-kal vág neki a budapesti utaknak, hanem egy vékonyabb kerekű biciklivel.
Amikor Andrea megszerezte az első régi versenybringáját, akkor mindenhová azzal ment, még Pestről a Balatonra is. „Télen sem szálltam le róla, nyomtam, mint egy őrült, hóban-fagyban, balerinacipőben. Aztán rájöttem, hogy a téli biciklizés nem vicc. Persze sálat, sapkát, vastag kesztyűt, meleg cipőt még könnyű felhúzni, de a térdemmel nem tudtam mit kezdeni, állandóan fázott” – magyarázza a Nők Lapja Cafénak a sportos Andi. Akkor még nem volt pénze profi térdvédőkre, mindenféle házi megoldásokkal próbálkozott. „Először levágott fejű vastag zoknikat húztam fel a nadrág alá, aztán egy kiszuperált, atomvastag melltartóból varrtam magamnak térdvédőt. Csak a baj volt azzal is, úgyhogy a következő évben a téli bringázást felfüggesztettem.” Ami Andit a legjobban a téli bringázásban elkeserítette, hogy nehéz télen nőiesnek maradni a bringán. „Azért nem jó, ha kilóg a derekad bringázás közben, vagy szétmegy a drága cipő egy hónap tekerés után.”
Amire figyelj!
1. Megfelelő öltözék, réteges, de ne túl sok!
2. Biztonságos útvonal – ne tükörjégen!
3. Bemelegítés, nyújtás melegben!
4. Ruhacsere, ha végeztél!
5. Meleg ital!
6. Jól jöhet egy társ!
