Szemgolyónk talán a legvédettebb részünk: erős csontozatban, de puha zsírszövetbe ágyazva ül. A képződő könny nemcsak nedvesíti, de antibakteriális összetevőivel egészségét is védi.
Hogy kék, barna, zöld vagy más árnyalatú a szemünk, az attól függ, hogy íriszünkben mennyi pigment található. Világosabb színeknél kevesebb, barna szeműeknél több. Ha valakinek teljesen hiányzik a pigmentanyag a testéből, akkor jön létre az albínó külső színtelen szemmel: ez persze rendkívül ritka.
Esetenként láthatunk piros szemet is: a rosszul sikerült családi fotókon. Ám egészségügyileg ez csak jót jelent, azt, hogy a fény útja zavartalan egészen a retináig, a vörösszem-jelenséget ugyanis az okozza, hogy a szem belseje tükröződik a pupillában.
A pupilla mérete úgy változik, akárcsak egy jó minőségű fényképezőgép objektívéé, hiszen a szem így képes szabályozni a bejutó fény mennyiségét. Ezért tágul ki a pupilla sötétben és szűkül össze erős fényben.
A fény körülbelül 300 000 km/s-os sebességgel jut be a szembe, az ideghártyára. A tényleges látás az agy hátsó részében jön létre. Szemünk fordított (fejjel lefelé) képet készít, agyunk pedig visszafordítja azt és a két szemből érkező különféle képet „egybegyúrja”.
A színérzékeléshez külön sejtekre van szükségünk, a csapokra és pálcikákra, sőt a csapok specializálódtak is a vörös, zöld és ibolya fényspektrumra. A színvakság akkor lehetséges, ha a receptorok közül valamelyik hiányzik. De ismert a színtévesztés jelensége is, ilyenkor megvannak a receptorok, de kevés van belőlük vagy nem jól működnek.
A szem állapotából sok mindenre következtethetünk a szervezetünkben zajló folyamatok közül. A kivörösödésnek oka lehet például kötőhártya-gyulladás, de magas vérnyomás is, a szemszárazság pedig többek között a menopauza egyik kísérőtünete, míg a gyűrűk megjelenése magas koleszterinszintre utalhat.
Bár szemünk világa az egyik legfontosabb kincsünk, nem vigyázunk rá eléggé. Ha nem hordunk megfelelő napszemüveget, akkor a nap UV sugárzása káros folyamatot indít el: szabad gyökök keletkeztetésével károsítja az ideghártyát, ami visszafordíthatatlan látásromlást okozhat. A kevés alvás, a túlzott légkondicionáló-használat és a rosszul megvilágított íróasztal is negatív hatású, csakúgy, mint a dohányzás.
Megfelelő folyadékbevitellel (napi 1,5-2 liter) és vitamindús táplálkozással sokat tehetünk a látásunkért. Az antioxidánsokban (A- és C-vitamin, E-vitamin, cink, réz…) gazdag anyagok tompítják a szabad gyökök hatását, védik a szöveteket. C-vitamint citrusfélékkel, csipkebogyóval vagy paradicsommal tudunk leginkább bevinni, A-vitamint májjal, spenóttal vagy répával, a növényi olajok és a szárnyas húsok pedig igen jó E-vitamin-források. Cinket tartalmaz a tojássárgája vagy a tökmag – most, a tökszezonban tehát nem szabad kidobni a magokat sem, ha a krémlevest már megfőztük.
