Ahhoz, hogy igazán megismerjük önmagunkat, érzelmi beleélő képességre, empátiára, sőt nagyon jól működő önreflexióra van szükségünk. Amikor a velünk történteket nem csupán megéljük, hanem mélyen átgondoljuk, átérezzük. Ez a tudatosság véd meg bennünket attól, hogy vakon újra és újra belesodródjunk ugyanabba a hibás vagy következményes viselkedésbe, amelyet megszenvedünk. Sokszor nem is értjük, miért, hogyan tehettük azt, ami történt. Ez a tudattalan, spontán káros cselekedet viszont akadályt jelenthet az önismeret felé vezető úton. Ha valaki például maga sem tudja, miért kell a házastársával civódnia, vagy miért élvezi a kibékülés mámorát jobban a csöndes szerelemnél, noha rendre ezt csinálja, akkor a kötődésében, a szeretete kifejezésében vannak a viselkedése tudattalan mozgatóerői. Ennek feltárásában sokat segíthet a pszichoterápia, melyet magam is régóta gyakorlok. Épp ezért örömmel tölt el, hogy készülhetett egy olyan magyar filmsorozat, amely bepillantást enged a kezelések folyamatába. Az HBO Terápia című alkotásának egyes fejezeteiben Petra és Tamás, az egymást szerető-gyötrő pár viszonyának sorra feltárulnak a gyermekkorból hozott robbanótöltetei, a szülőkapcsolatból eredő, de lelki kriptába zárt fájdalmai. Közös életük válik a „lejátszás” színterévé, tönkretéve boldogságukat.
Megértés és tudatosítás
A valódi önismeret történeti zarándokút, visszatekintő önmegismerési folyamat. Vajon hogyan válhat valaki makacs, értelmetlenül büszke, mások felett uralkodni vágyó emberré? Honnan ered ez? A válasz a gyerekkorban átélt, bevésett és „eltanult” magatartásmódokban keresendő. Az emlékezés-megértés-tudatosítás folyamata lehetővé teszi, hogy az öntudatlanul kifejezésre jutó viselkedés megváltozzék. A sorozat epizódjaiban az anyja és a családot elhagyó apja ellen is lázadó Zsófi öngyilkossági kísérletének okára is ráláthatunk. Megérthetjük, hogy egy kritikus, hibás magatartásnak érzelmi-indulati aláaknázottsága van, az indulatnak pedig valamerre utat kell találnia. József Attila azt üzeni: „Még jó, ha az ember haragja nem magát az embert harapja.” Csakhogy ez mégis gyakorta találhat önpusztító utat. Kívülről nézve „érthetetlen”, miért akar valaki meghalni. Ha nem tárjuk fel a mélyben „tályogosodó” lelki sebet, soha nem jutunk el a megértésig, csak az elítélésig vagy a betegségcímkézésig. Segíteni viszont csupán a megértéstudatosítás útján lehet. Így derülhet ki például az, hogy egyetlen öngyilkos sem akar igazán meghalni, csupán másképp szeretne élni, de ezt nem képes megvalósítani. A tehetetlenség haragja önmaga ellen fordítja, pedig csak egy fontos személynek szeretne segélykiáltással üzenni: szabadíts meg!
| Tanulságos történetek A negyvenrészes Terápia című sorozat középpontjában a sármos pszichológus (Mácsai Pál) áll. Ő fogadja pácienseit (Marozsán Erikát, Nagy Ervint, Sztarenki Dórát, Szamosi Zsófiát és Nagy Zsoltot). Péntekenként pedig a főszereplő keresi fel a mentorát (Csákányi Esztert) – néha a feleségével (Für Anikóval) együtt –, hogy saját problémáit megoldja. És ezzel beigazolódik: mindenki rejteget valamit. Az epizódokat december közepéig hétköznaponként este 9-kor láthatod az HBO csatornán. Az előző részek elérhetők a www.hbogo.hu/terapia honlapon. |
„Normális” krízisállapotok
A pszichoterápia önmegismerő, emlékező, a felidézésben újra átélő és tudatosító út. Így kapcsolódik össze az önismeret és a pszichoterápia. Gyakorta lehetünk lelkileg sebzettek, segítségre szorulók, noha nem vagyunk betegek. Gondoljuk csak el, mennyi kritikus életszakaszon kell végighaladnia egy felnövekedő gyereknek, de a felnőtt is átéli egzisztenciájának kríziseit, és életerőinek hanyatlását, ahogy öregszik. Ezek a „normális” krízisállapotok. Amikor azt halljuk, hogy valaki pszichoterápiára jár, még mindig gyakran ítélkezünk úgy felette, hogy diliflepnis. Ezzel szemben az az igazság, hogy az illető a legmegfelelőbb gyógymódot választotta, hogy kikerüljön nehéz helyzetéből, amit egyedül nem tud megoldani. Mindnyájan kapcsolatokban élünk, ezekben sérülünk. Amit ember okozott, emberi kapcsolat tudja orvosolni. Másként azonban, mint ahogyan az orvos gyógyít, aki felírja a gyógyszert, és előírja a betegnek, mit kell tennie.
A rendelő ajtaján túl
A pszichoterápia olyan hivatás-szolgálat, amelyben a terapeuta a kliensét hozzásegíti saját megoldási erőihez. Arra törekszik, hogy a lelki baj minél alaposabb megértésén át rájöjjön a számára önállóan is lehetséges továbblépésre, lelki gyógymódra. Amikor a pszichoterápián átéli a szenvedő ember a terapeuta együtt érző, elfogadó és biztonságot adó bátorítását, olyan atmoszféra alakul ki, amelyben bizalom és őszinte kapcsolat jön létre. A terapeuta kalauz, kísérő és vezető is egyben, szükséglettől függően. Ebben a légkörben feltárul a múlt, szabaddá válik az emlékezés, kiderülnek az összefüggések múlt és jelen között.
 Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg. A tartalomból:
Ha előfizetnél a magazinra, itt megteheted! |
