Speciális, úgynevezett termográf kamerákat használtak a kutatók azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyek során a mentális állapot és a testhőmérséklet közötti összefüggést kutatták. A spanyol Granada Egyetem kutatói, Emilio Gómez Milán és Elvira Salazar López először használtak termográf kamerát ilyen kísérletekhez.
Az eredményekből kiderült, hogy a mentális állapot befolyásolhatja a testünk hőmérsékletét. Ha például nagyon koncentrálunk egy feladat miatt, akkor arcunk hőmérséklete lecsökken. Szorongás hatására azonban pont az ellenkező történik: az arcunk felmelegszik. A kutatók a vizsgálatok során megállapították, hogy ha a vizsgált alany érzelmei hamisak – más szóval hazudik –, az orra és az orr körüli területek felmelegszenek, valamint az agy insulának nevezett területe aktiválódik. Ez a terület többek között az agy jutalmazási folyamataival is összefüggésben áll, és csak akkor aktiválódik, ha érzéseink igaziak, vagyis nem hazudunk. Ugyanakkor az insula a testhőmérséklet szabályozásában is részt vesz. A kutatók észrevették, hogy minél aktívabb ez a terület, annál alacsonyabb a test hőmérséklete, és ez fordítva is igaz. Ezért van az, hogy minél erősebb az érzés, azaz minél valószínűbb, hogy igazat mondunk, annál alacsonyabb a hőmérsékletünk. Így ha hazudunk, orrunk tényleg elárulhatja, hiszen emelkedik a hőmérséklete, amit a hőkamerák vagy akár az ügyes szemek is felfedezhetnek.
