Ahogy más szakmákban, úgy a tetoválóknál is megjelennek időnként új technológiák, melyek felrázzák a szakmát, és persze egy-egy elhíresült sztártetkó is képes megmozgatni a piacot. „A 2000-es évek közepén jöttek be például a forgómotoros tetoválógépek, melyek segítségével egyenletesebb és gyorsabb lett a színezési folyamat. Régen mindenki maga forrasztotta és sterilizálta a tűit, ma pedig már eldobható, egyszer használatosakkal dolgoznak. Az utóbbi években elterjedt festékek pedig már sokkal élénkebb színűek és tartósabbak, ezért a színes tetoválások népszerűbbek, mint régen voltak. UV fényű tetkó is volt korábban, de igazán hatásos csak most lett a dolog. Ki tudja, egyszer talán a színváltós tetoválások korát is megérjük…” – meséli Zagyvai Gábor, a Black & White Tattoo szalon művésze.
Mindenhová szabad
Amikor arról érdeklődünk, az emberi test mely részeire a legdivatosabb mostanában tetováltatni, Gábor felvilágosított: ma már az a divat, hogy mindent szabad. „Ahogy a társadalom is elfogadóbbá vált, úgy fedezték fel az emberek, hogy a testük minden része tetováltatható. Nincsenek tabuk. Aki pedig úgy érzi, hogy takargatnia kellene a tetoválását, inkább ne tetováltasson, hiszen annak van értelme, amit mindig fel tudunk vállalni: ez a testünk része. Tíz emberből hatnak van tetkója, a másik négy pedig szeretne egyet, ezért nincs miért szégyellni.” Persze felfedezhetők pillanatnyi hóbortok – mostanság például a nők körében a bokatetoválások –, de az általános szabály az, hogy mindenhová szabad.
Amikor ciki a tetkó
A feliratok a leggyakoribbak
A leggyakrabban feliratokat tetováltatnak a megrendelők, és talán meglepő, de Gábor szerint ez mindig is így volt. „Általában idézeteket, valamilyen bölcsességet vagy egy-két számukra nagyon fontos szót varratnak magukra – magyarázza. – A portrék közül főleg családtagok, a gyerekeik, az édesanyjuk vagy az édesapjuk arcképét örökítik meg magukon, és sokkal ritkábban ismert sztárokét, de persze volt már példa arra, hogy a kolleginám készített egy Marilyn Monroe-t. A sablonosan fantáziátlan – vonalas/indás – nonfiguratív tetkók szerencsére kezdenek kikopni, és ezen a vonalon inkább a dotwork (amikor a kép sok apró pontból áll össze) és a blackwork (ahol nagy, fekete felületekkel dolgoznak) lesz egyre menőbb, én legalábbis sokat dolgozom azon, hogy minél több ilyennel találkozhassunk” – meséli Gábor. Lássunk néhány jó példát az alaptípusokra!
