Mikor elhatároztam, hogy a kisfiam mellett újra mozogni fogok, néhány nap alatt világossá vált: ez nem lesz olyan egyszerű… Néha 30 percet aludt, néha másfél órát, néha nyűgösen kelt, néha nevetve – afféle kis zsákbamacska játék volt ez, és egy idő után egyáltalán nem volt kedvem elkezdeni edzeni, hiszen utálom a félbehagyott edzést! Egy idő után azonban 2 dologban változtattam a tornámat illetően. Elkezdtem olyan otthoni kis edzést végezni, mely:
1. köredzés jellegű volt, hogy biztosan minden izomcsoportot átmozgassak (és ne mindig csak pl. a mell- és lábizmokat, amik az edzés elején vannak, mert mindig csak eddig jutok el : )
2. minden gyakorlatnak volt egy “babás” párja, így ha felébredt, csak “eszközt” váltottam, és folytathattam a tornát!
(A 2 módszer kombinálható is, de ha köredzésben edzel a babával, folyamatosan váltogatnod kell a helyzetét – kérdés, hogy ezt ő mókásnak találja-e. Lehet, hogy igen!
Íme egy példa:
Mellizom és tricepsz
Fekvőtámasz (lent lehet a térd)– babás verzió: ugyanaz a fekvő, de a baba feküdjön hanyatt a szőnyegen a két kar között, és minden leereszkedésnél nyomj egy cuppanós puszit a pocakjára! Nálunk ez mindig nagyon kacagós gyakorlat volt . Ismétlés: 10×3
Még több példa a Fitneszanyu blogon!