Pénteken meghívásom volt az RTL Klub reggeli műsorába a DIY szúnyogriasztó kapcsán. Miután mindig szeretek alaposan felkészülni ezekre, most először gondolkodtam el azon – alapvetően jobb későn, mint soha, ugye – hogy miért is nem jók a gyári szúnyogriasztók?
Mert oké, hogy csípőből lövök, de ez nem jó technika, ugyanúgy rossz rutin (nem kell mindenről ab ovo azt feltételezni, hogy csak azért, mert nem a kis konyhámban kutyultam, rögtön ördögtől való). Szóval elkezdtem utánakaparni kicsit.
Az alapvetés ugyanaz, mint mindig: vannak tök jó termékek, de egy csomó agyonmarketingelt cuccban van olyan anyag, amit jobb lenne nem magunkra meg a gyerekekre kenni.
Egy 2009-es cikkében a hvg.hu egy francia kutatást idéz, mely szerint a szúnyogriasztókban található dietil-meta-toluamid (DEET) nem kellően biztonságos szer, felhalmozódhat a vesékben és talán a magzatban is.
“Arra jöttünk rá, hogy a DEET nem egyszerűen afféle viselkedésmódosító vegyület, hanem képes a központi idegrendszer egyik kulcsfontosságú folyamatát gátolni. Legyen szó akár rovarokról vagy rólunk, emlősökről. Ez pedig megkérdőjelezi a vegyület biztonságosságát” – mondta a kutatást vezető Vincent Corbel az ANSA olasz hírügynökségnek adott interjújában.
Elkezdtem tehát azt megnézni, hogy az itthon forgalomban lévő termékekkel mi a helyzet. Mi lett az eredmény? Tudd meg az Ökoanyu blogról!