Marjorie és Clifford Hartland 1938-ban ismerkedtek meg egymással és nem sokkal később össze is házasodtak. A férj a második világháborúban Szingapúrban harcolt, majd hadifogságba esett. 1942-ben Marjorie-t levélben arról értesítették, hogy a férje eltűnt, minden bizonnyal elesett. Az asszony azonban ezt nem volt hajlandó elhinni, és munkába menet minden nap elmondott egy imát a férje visszatérésének reményében. Cliffordot ez idő alatt embertelen körülmények között dolgoztatták a Thaiföld–Burma-vasútvonal építésén. Mérgezett lövedéket kapott a lábába és egy alkalommal még a saját sírját is megásatták vele. Végül azonban csodával határos módon életben maradt és visszatért a feleségéhez.
Többé sosem váltak el egymástól hosszabb időre. Csodálták a másikat, sohasem veszekedtek, viszont nagyon szerettek énekelni és táncolni.
Clifford 101 évesen, július 29-én hunyt el. Lányuk, Christine elmondása szerint az ezt követő órákban Marjorie csak azt hajtogatta: “Nem tudok nélküle élni.” A lány azzal vigasztalta édesanyját, hogy gondoljon az együtt töltött boldog időkre. Az idős asszony végül lefeküdt aludni, és többé nem ébredt fel. 14 órával férje halála után ő is távozott az élők sorából.
“Tökéletes szerelmi történet volt az övék. Lesújtott, hogy elmentek, ugyanakkor boldog is vagyok miattuk, mert sosem tudtak igazán egymás nélkül élni” – fogalmazott Christine.
