Gördülő kőre nem tapad moha – tartja egy amerikai mondás. Ezt többféleképpen lehet értelmezni, például úgy is, hogy csak annak nem “rozsdásodik” be az agya, aki használja is – például tanulásra. A tanulás ugyanis éppen olyan, mint a sport, aki edzésben tartja magát, annak könnyebben megy, de aki ellustul és nem szán rendszeresen időt az agytornára, az elveszti a kondícióját. Hasznos időtöltés és kellemes is tehát, ha naponta szánsz időt tanulásra. Kis lépesekben, napi 20 perces adagokban – a szakértők szerint ennyi ideig tudja egyhuzamban fenntartani az agy a maximális figyelmet –, lassan ásd bele magad egy új tárgyba, kezdj el újra tanulni valamit, és a világ ki fog nyílni neked!
A változatosság gyönyörködtet és okosít
Többek között azért tanulunk, hogy szélesedjen a látókörünk, jobban kiismerjük magunkat a világban. Ha csupán egyetlen témára állsz rá, akkor is bővülnek az ismereteid, de az emberi agy úgy működik, hogy akkor tudja igazán jól feldolgozni az új ismereteket, ha van mihez kötni őket. Ezért jó döntés az, ha nemcsak egy témában mélyedsz el, hanem több különböző tárgyban is. Az így szerzett ismeretek könnyebben szerveződnek egységbe, mert kapcsolódási pontokat fogsz felfedezni köztük, így jobban tudod elhelyezni majd kontextusban is az új tudásod, és jobban megérted általa a téged körbevevő világot. Na de hogyan válaszd ki a tanulnivalód?
Először keress egy témakört, ami igazán érdekel, mert ez a tanulás legfőbb üzemanyaga: a kíváncsiság, az érdeklődés. Legyen tehát a téma kedves a szívednek: olyan, ami mindig is érdekelt, de még nem volt alkalmad jobban megismerkedni vele. Mondjuk, például a kertészkedés (persze akármi más is lehet ez, a csillagászattól a japán tetoválásokig). E mellé a fő tárgy mellé válassz egy vagy két másik tárgyat, ami valamiképp lazán kapcsolódik ehhez – például a meteorológia és a földrajz.
Majd ezután a fő tárgyadon belül keress egy egészen konkrét, jól megfogható, szűk témát, amiben szeretnél alaposan elmélyedni: például a rózsa gondozása, termesztése. Ebben a tárgyban naponta vegyél új leckéket, míg a másik két tárgyadat kiegészítésképpen hetente egy-egy alkalommal tanuld mellé. Ezek a kiegészítő tárgyak hasznosan támogatják meg a főtémádat, azonkívül hozzásegítenek ahhoz, hogy ne “gyógyulj rá” túlzottan a főtémára, vagyis ne válj szakbarbárrá, hanem szélesebb spektrumon mozogjon az aktív tudásod. Az agy is igényli a több irányból, több témakörből érkező stimulációt.
Mi a módszered?
A hatékony tanuláshoz meg kell ismerned magad, tudnod kell, hogy a legjobb neked tanulni. Van, akinek úgy megy csak, ha jegyzetel, más fel-alá járkál, megint más csak teljes csendben, a könyvébe mélyedve tud tanulni. Ezenkívül azt is jó tudnod, melyik napszak a legalkalmasabb számodra: jellemzően a reggeli és délelőtti órákban a legfogékonyabb a legtöbb ember agya, de van, aki éjjel tud jól tanulni.
A testhelyzettől és a napszaktól függetlenül azonban van egy módszer, ami mindenkinél szükséges a tanuláshoz: az ismétlés. A tanulásra szánt 20 percedből az első pár percet szánd arra, hogy gyorsan végigfutod gondolatban az elmúlt napokban megismert új információkat, hogy hozzájuk köthesd majd az aznapi új anyagot. Az új anyag elsajátításához pedig nagyon hatásos a hármas módszer: elolvasod az anyagot egyszer folyékonyan, normál sebességgel egy szuszra, majd utána lassítva, elemezve, megrágva minden szót, többször is átolvasva a nehezebben értelmezhető részeket, majd végül újra normál olvasási tempóban, egyben az egészet. Végül zárásként összefoglalod magadban az aznap tanultakat és visszagondolsz az előtte lévő napok anyagára is. Így kapcsolódnak egymáshoz az információk, és alakulnak lassan tudássá az ismeretmorzsák.
Gyakorlat teszi a mestert
A tanulás sose ragadjon meg az elméleti ismeretek elsajátításánál. Az agynak is segítség, ha az elméleti anyaghoz valamilyen manuális, fizikai tevékenység is párosul: valójában csak a gyakorlati alkalmazás közben fogod igazán megérteni, hogy miről is szólt a “tananyag”. A tanulásra szánt alkalmaid között ezért időről időre – hetente legalább egyszer – iktass be egy olyat, amikor gyakorlatban alkalmazod az elsajátított lexikális tudásod.
Kitől tanulj?
Csak tiszta forrásból… Ma azonban a sok-sok forrás közül nehéz kiválasztani azt, amelyik tiszta, és nem csak üdítően, de egészségesen is hat a szellemmedre. Ezért első lépésként legjobb, ha a hagyományos módszert választod, és elsétálsz egy könyvtárba, ahol egy hozzáértő könyvtárosnak feltárod szíved vágyát: ezt vagy azt tanulni szeretnél, de nem tudod, mi lenne hozzá a megfelelő szakirodalom. Fogadd el a javaslatát, és kezdd a tanulást abból a könyvből, amit ad neked. Ebből alapozd meg az ismereteidet, és ha már kezdesz tájékozott lenni a témában, magadtól is elkezdheted felkutatni a tudás forrását: például az interneten, ahol gyakorlatilag korlátlan mennyiségben juthatsz hozzá anyagokhoz. Ezek közül sok haszontalan, mások viszont nagyon is jók, de hogy jól válassz közülük, ahhoz kell a megbízható szakkönyvből szerzett alapismeret.
