A Rochesteri Egyetem kutatócsoportja Daphne Bavelier agykutató vezetésével, 10-14 emberből álló csoportok részvételével végzett viselkedési teszteket. Megfigyelték, hogy az akciójátékokat játszó résztvevők jobban teljesítették a minták megkülönböztetésén alapuló feladatokat, mint azok, akik nem játszanak ilyet. A videojátékosok sikerének titka, hogy fejlettebb észlelési sablonokat alkalmaznak, amelyeket az agy alakít ki a külvilágról az észlelési tapasztalatok alapján. “Agyunk folyamatosan épít modelleket, sablonokat a világról, így élesedik az dolgok felismerésének képessége. Minél jobb a sablon, annál jobb az agy teljesítménye. Most már tudjuk, hogy az akcióval teli videojátékok játszása jobb sablonokat eredményez” – magyarázta Bavalier.
Megvizsgálták azt is, hogy a rendszeres videojátékosok azért teljesítenek-e jobban, mert jobbak az agyi sablonjaik, vagy vajon az akciójátékok használata javította a képességeiket. Olyan önkénteseket kerestek, akiknek kevés videojátékos tapasztalatuk volt, és a vizsgálat részeként arra kérték őket, kilenc hét alatt játszanak ötven órát akciódús videojátékokkal. Egy másik csoportot pedig arra kértek, hogy ugyanennyi ideig akció nélküli videojátékokat játszanak. Ezután következtek a tanulási feladatok.
“Az akciójátékok játékosainak jobb sablonjaik alakultak ki a tanulási feladatokhoz, sokkal gyorsabban is tanultak” – mondta a kutató. Sok hónappal később azt is megvizsgálták, az akciójátékokkal “edzett” résztvevők még mindig jobban teljesítik-e a feladatokat, mint a kontrollcsoport, és azt tapasztalták, az így szerzett képesség tartósan megmaradhat.
