Az illatokra való érzékenység fejleszthető a legtöbb embernél. Egyébként is keveset használjuk az orrunkat, annak ellenére, hogy rendkívül gazdag információkat gyűjthetnénk be az orrunkkal, hiszen evolúciós okokból a civilizált ember domináns szerve a szem. A látás elsődlegessé válásával mind a hallás, mint a szaglás fontossága háttérbe szorult, és mivel kevésbé támaszkodunk ezekre az érzékszerveinkre, ezért eltompulnak.
Gyakorlással élesedik az szaglás
Ebből a tompaságból azonban könnyen felébreszthetjük egy kis gyakorlással őket. Ha például az orrunkat szeretnék “élesíteni”, akkor keressünk a konyhában 5-6 karakteres illatú alapanyagot, amit egyébként is jól ismerünk – például fahéjat, sárgarépát, banánt, teafüvet. Ezeket naponta rendszeresen szagolgassuk többször is behunyt szemmel egymás után. Kicsi, rövid lélegzetvételekkel szagolgassunk, és ne szippantsunk bele mélyen ezekbe az illatmintákba, így elkerülhetjük, hogy túl hamar elfáradjon az érzékelésünk.
Miközben átadjuk magunkat az illatoknak, próbáljunk társítani hozzájuk egy hangot vagy egy képet, esetleg színt. Minden alkalommal ugyanezt a színt, képet vagy hangot kapcsoljuk majd az egyes illatokhoz. A profi parfümőrök is így csinálják ezt, és ők is alapvetően két csoportra oszthatók: az egyikül “látja”, a másik “hallja” azt, amit megszagol, és ők is ezzel a módszerrel memorizálják az illatokat. Valószínűleg nem fogjuk utolérni ezeket a különleges képességekkel született szakembereket, akik több ezer illatot képesek megkülönböztetni, de egy kis gyakorlással az átlag fölé emelkedhetünk. (Az átlagos ember egyébként nagyjából ezer illatot ismer fel, és egymás után szagolva három-öt illatot tud megkülönböztetni, míg egy parfümőr akár százat is.)
Ha már teljesen sikerült rögzíteni ezeket az illatokat, tovább léphetünk, és elkezdhetünk “illattudatosan” élni. Ez mindössze annyit jelent, hogy megszagolunk mindent, amit csak tudunk, kezdve a reggeli kávétól a könyvek lapjaiig. Minél többször és minél elmélyültebben szaglászunk, annál finomabbá válik az orrunk is.
Erre figyelj, ha illatot választasz
A különféle illatok számos összetevőből állnak: akár ötven-százféle alapanyagot is összekevernek ezekből a szakemberek, mire elkészül egy termék illata – legyen az különleges parfüm, drága kozmetikum, egyszerű tisztítószer vagy légfrissítő. Általában három jól elkülöníthető “illatcsomag” figyelhető meg ezekben: az illatok felső, középső és alsó regisztere. Ez a csoportosítás az összetevők illékonyságán alapul, és leghamarabb a felső, leglassabban az alsó regiszter illatai szabadulnak fel. Ha például egy parfümöt szagolunk meg, a felső illatokat már rögtön az üveg kinyitása után megérezzük. Ezért is szokás itatóspapírt használni a parfümök illatának elemzésekor, hiszen ezen a felületen sorban felszabadulhat mindhárom illatregiszter, míg ha csak az üvegcsébe szagolunk bele, csupán a felső illatokat érezzük. Ha már parfümökről és itatóspapírról van szó, jó, ha tudjuk, hogy nem mindegy, milyen papírt használunk a kóstoláshoz, és az sem, hogy hogyan használjuk. Általában ráspricceljük a folyadékot a papírra, az igazi profik azonban belemártják kb. fél centi mélységben a parfümbe. Közvetlenül ezután érezhetőek lesznek a legillékonyabb felső illatok, majd egy perc vagy egy kicsivel kevesebb idő után a többi felső illat is előbukkan. A papírt éppen ezért nem kell “szellőztetni”, rázogatni, hanem hagyni kell, hogy a különböző illatkomponensek a maguk tempójában kezdjenek párologni. Először szagoljuk meg 10-15 centiméterről a papírt közvetlen azután, hogy kihúztuk a parfümös üvegcséből, majd adjuk át magunkat az érzékeinknek. Ha nagyon tudományos módszerrel közelítünk az illatok választásához, akkor elemezhetjük, és megpróbálhatjuk felismerni, milyen illatelemek is jelennek meg – bár valószínű, hogy távolról sem tudjuk majd valamennyit felismerni ezek közül. Az illatelemzés a “műélvezetet” fokozza ugyan, de a kóstolásnak ebben a fázisában – és a többiben is – tökéletesen elegendő az is, ha el tudjuk dönteni, tetszik-e vagy sem az, amit érzünk.
Ha megszereztük az első benyomást a felső illatokról, várjunk egy keveset, amíg felszabadulnak a középső illatok. Ezek fokozatosan jelennek meg, és pár perc elteltével válnak érezhetővé. Az első szagolás után tehát legközelebb egy-két perc múlva vegyük ismét az orrunk elé a papírt, majd többször egymás után ismételjük meg a kóstolást a következő negyedórában. Így nagy valószínűséggel a középső regiszter valamennyi komponensét, árnyalatát elcsíphetjük.
Egy negyedóra után lassanként új illatanyagok tűnnek majd fel, az alap- vagy alsó regiszter illatai. Minél illékonyabb anyagokból áll ez a réteg, annál hamarabb válik érezhetővé, de vannak olyan alapillatok, amik csak egy óra alatt szabadulnak fel, és nagyon hosszú ideig, akár hetekig, hónapokig jelen maradnak. Ezek az úgynevezett fixatívok, amelyek az illatok világában a legmélyebb regisztert jelentik. Ha türelmesen várunk, érezni fogjuk, hogy az alsó regiszter aromái jelentősen különböznek attól az első benyomástól, amit a felső illatokból szerezhettünk a parfümös üveg kinyitása után. A parfümök csodája viszont éppen az, hogy a különböző illatregiszterek egymásba olvadva adják ki a végső harmóniát éppen úgy, ahogy a zenében a különféle szólamok együtt teszik ki azt a hangzást, amit a komponista elképzelt.
Így is vehetsz illatmintát
Gyakran előfordul azonban, hogy a kóstolásra nincsen annyi időnk, mint szeretnénk, és a megfelelő segédeszközök (például alkalmas itatóspapír), sem elérhető. Ilyenkor egyéb módszereket is alkalmazhatunk.
• Különféle samponoknál, mosószereknél például megfelelő megoldás, ha forró vízben felhígítjuk az anyagot és a gőzzel felszálló illatokat elemezzük.
• Az is segíthet az illat valódi karakterének feltárásában, ha az anyagot egy nagyobb felületen vékony rétegben elterítjük.
• Ennél praktikusabb az, ha a kézfejünkre cseppentünk belőle, és időről időre “szagmintát” veszünk róla. Ez a módszer azért is jobb, mert így a másik kézfejünket is használva két illatot is össze tudunk egyszerre hasonlítani.
• Levegőillatosítóknál a legjobb, ha nem a bőrre, hanem egyenesen a levegőbe spricceljük az folyadékot, így a permet egyenletesen eloszlik, és a három illatregiszter egyszerre és nem egymástól elkülönülve válik érezhetővé.
