1. Hány éves kortól érdemes menni?
Ó, ez nehéz kérdés, mert ahány nő, annyiféle mell és gond. Nyilván ha bármi gyanúsat talál az ember a mellében, akkor azonnal irány az orvos, és jön a mammográfia. De az is különleges eset, ha valakinek a családjában több mellrákos-petefészekrákos nőrokon is volt, mert akkor a szűrés már 30 éves kortól évente ajánlott. Ha különösebb gondunk nincs, akkor eddig azt mondták a szakemberek, hogy 40 éves kortól évente érdemes rászánni magunkat a procedúrára, de tavaly a komoly szaktekintélynek számító American Cancer Society változtatott álláspontján, és csak 50 éves kortól javasolják az évi ellenőrzést. De azt is hozzáteszik, hogy ezt a döntést mindenki beszélje meg az orvosával, aki ismerve az ő fizikai állapotát, az életében lévő kockázati tényezőket és családi történetét, fel tudja mérni, mikor kell menni.
2. Hogy jut el az ember a mammográfiára?
Ma Magyarországon minden 45–75 éves kor közötti nő évente kap behívót, de ha bármi furcsát tapasztalunk az önvizsgálat során, akkor érdemes elmenni a háziorvoshoz vagy a nőgyógyászhoz, aki be is utalhat minket a vizsgálatra. Ez természetesen nem kerül pénzbe. Persze magánrendelésre is lehet menni – ennek az ára 10-20 ezer forint között lesz.
3. Nem teszi tönkre az implantátumot?
Az implantátum erős dolog. Nem fog kidurranni, ha összenyomják, és a röntgensugárzás sem tesz benne kárt. De tény: nehezíti a vizsgálatot. Érdemes ezért már a bejelentkezéskor elmondani, hogy mi a helyzet, mert ilyenkor másféle módon kell beállítani a mellet, és szükség lehet kiegészítő ultrahangos vizsgálatra is.
4. Mennyi ideig tart?
Maga a vizsgálat csak pár perc: amíg beigazítják az ember mellét a megfelelő pozícióba, és készítenek mellenként két-két felvételt. De az öltözés, a várakozás, az adatok felvétele még akkor is jó 20-30 perc, ha nincs előttünk senki a váróteremben. Ha van, akkor persze ez az idő hosszabb is lehet.
5. Tényleg fáj?
Nem kellemes, ha az ember mellét összenyomják két műanyag lap közé. Ez tény. De hogy mennyire fájdalmas, az sok dologtól függ. A menstruáció előtt és után egy héttel a mell amúgy is érzékenyebb, így olyankor a fájdalom nagyobb lehet. De az is lehet, hogy egyszerűen nem jól rakták a mellünket a két vizsgálati lap közé – komoly fájdalomnál azért érdemes szólni, mert tudnak változtatni rajta. Fontos, hogy ha a szakember igazgatja el a kebleinket, akkor jóval kisebb a kellemetlenség, nem jó, ha mi magunk még “utánaigazítunk”. De aki nagyon fél (vagy van rossz emléke), nyugodtan bevehet a vizsgálat előtt egy órával egy szem fájdalomcsillapítót.
6. Ha visszahívnak, akkor nagy baj van?
A 20-30 közötti nőket többször hívják vissza kontrollra, mint az idősebbeket, de nem azért, mintha köztük több gyanús eset lenne, egyszerűen csak ebben az életkorban még sűrűbb a mellszövet, és nehezebb jó felvételt készíteni. (Ha jól belegondolok, ez a feszes cici egyetlen hátránya.) Összességében a vizsgálatok közel 10 százalékát kell megismételni, és ezek 8-10 százalékánál van szükség további vizsgálatokra, mint például a biopsziára. Bár ez már egy komolyabb vizsgálat, még ekkor sem kell pánikba esni, mert a statisztika a te oldaladon áll: a biopsziák közel 80 százaléka jóindulatú elváltozást mutat, és nincs szükség semmiféle kezelésre. Tehát nem kell pánikba esni: nagyon-nagyon kicsi az esély arra, hogy komoly baj legyen.
7. Nem veszélyes ez a vizsgálat?
Na, ez nehéz kérdés. Az utóbbi években sok tanulmány jelent meg, melyekben azt állítják, hogy mivel a mammográfia során röntgenfelvételt készítenek a mellről, az évenkénti rendszeres szűrés felesleges sugárterhelésnek teszi ki a szervezetet, és okosabb lenne ultrahangos vizsgálattal, szakember által végzett áttapogatással kiváltani ezt. Mások azonban azt mondják, hogy a mammográfia haszna jóval nagyobb, mint a kockázata, mert egészen apró, más módszerekkel észrevehetetlen elváltozásokat is ki tud mutatni, és rengeteg nő életét menti meg a korai diagnózis.
8. Terhes vagyok. / Szoptatok. Mehetek a vizsgálatra?
Terhesség alatt mammográfiát nem ajánlott végezni, különösen nem az első trimeszterben, mert a sugárzás károsíthatja a magzatot. A szoptatás alatt sem ajánlott, nemcsak az anyatejre gyakorolt hatása miatt, de azért is, mert ilyenkor sűrűbb a mellszövet, duzzadtabb, így vizsgálni is nehezebb. Ezek az irányelveket azonban baj esetén felülírhatja az orvos döntése, különösen ha már egy kialakult betegségről van szó. Fontos azonban, hogy előtte mindenképpen tájékoztassuk az állapotunkról, és kérdezzük meg, nem lehet-e a mammográfiát másféle vizsgálattal (UH, MRI) kiváltani.
9. Muszáj megfogni közben a mellemet?
Furcsa, kellemetlen érzés lehet, hogy egy idegen a kezébe veszi a melledet és elkezdi igazgatni, de bízz benne! A nyomás által kiváltott kellemetlenség jóval kisebb, ha a szakember igazgatja el a mellszöveteket, és ő tudja azt is megítélni, hogyan lesz a legjobb az elkészült felvétel. Végül is csak ketten vagytok a szobában, és az asszisztens általában szintén nő. Ráadásul hidd el, naponta több tucat mellet fog meg a tiéden kívül. A tiéd csak egy (kettő) a sok közül.
10. Van valami, amit jobb kerülni a nagy napon?
A vizsgálat napján érdemes kerülni a hónaljstiftek, dezodorok, púderek használatát, mert azok bizonyos összetevői megjelenhetnek az elkészült filmen, és befolyásolhatják az eredményt. Egyesek azt tanácsolják, hogy a vizsgálat előtt egy héttel érdemes elhagyni a kávézást is, mert a koffein fokozhatja a mellszövetek érzékenységét.
A diagnózis: mellrák
+1. Ha negatív az eredmény, akkor most egy évig biztonságban vagyok?
Sajnos nem. Egyrészt a daganatok közel 20 százaléka nem látható a mammográfián sem, másrészt két szűrővizsgálat közben is kifejlődhet a tumor. Tehát az önvizsgálatot nem szabad elbliccelni, és ha gyanús jelet észlelsz, akkor azonnal keresd fel az orvosod akkor is, ha a kezedben a negatív lelet.
