2016. március 24-én tartják Párizsban, a Sorbonne Egyetem Nagytermében a 18. L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért díjátadót, ahol 5 kiemelkedő kutatónőt, valamint 15 fiatal tehetséget, köztük Dr. Farkas Esztert, a Szegedi Tudományegyetem agyi keringést kutató orvosát díjazzák.
A program célja, hogy támogassa a kutatásokat a tudomány minden területén, és hogy kiaknázza az intelligenciát, kreativitást és szenvedélyt. Az elmúlt 18 évben a program 92 kutatónőt díjazott, és további 2438 tehetséges nőt támogatott, akik kiemelkedő munkásságukkal azért dolgoznak, hogy a világot jobbá tegyék.
A felfedezéseik új megoldásokat és válaszokat nyújtanak alapvető kérdésekre, melyek világszerte hatással vannak az emberek életére. Az áttörő innovációik egész tudományos területeket fejlesztenek, és újabbakat nyitnak. A díjazottak munkássága és kutatásai olyan témákat érintenek, mint a betegségek gyógyítása, az élelmiszer-ellátás fejlesztése, a fenntartható fejlődés, bolygónk védelme vagy a világegyetem megértése, hozzátéve, hogy a tudás az élet egyik alappillére.
Kép egy korábbi díjátadóról
A díjazottakat egy 13 nemzetközileg elismert, neves tudósokból álló független zsűri választotta ki. Elizabeth H. Blackburn professzor lett idén a zsűri elnöke, aki 2008-ban megkapta a L’Oréal-UNESCO A nőkért és tudományért-díjat, majd 2009-ben a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat; ő az első nő a díj történetében, aki betöltheti ezt a pozíciót.
Az 5 életműdíjas kutató fejenként 100 000 eurót, a 15 fiatal tehetség – köztük Dr. Farkas Eszter, pedig fejenként 15 000 eurót kap, hogy tovább folytathassák tudományos munkásságukat.
Dr. Farkas Eszter a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének munkatársa, ahol ez évben nyerte el egyetemi docensi kinevezését. Fő kutatási területe az agyi keringés változásainak szerepe a központi idegrendszeri betegségek patomechanizmusában. Elsők között írta le az agyi keringési zavarok szerepét a súlyos demenciával járó Alzheimer-kór és más központi idegrendszeri megbetegedések patomechanizmusában. A tudományos munka mellett feltétlenül kiemelendő Dr. Farkas Eszter gyermekszeretete is, ezért nem csupán kutatóként, hanem családanyaként is példaként állítható pályatársai és a fiatalabb kollégák elé.
