Ebben a korszakban esküvő után a nők közül kevesen mentek el dolgozni, otthon volt a helyük a gyerekek és a háztartás mellett. A férjek kezében futottak össze a szálak: intézték a fizetnivalókat, foglalkoztak a hivatalos ügyekkel, jelzálogokkal, az ő kezükben voltak a családi bankszámlák. Az anyák egyetlen bevételként a családi pótlékot kapták meg közvetlenül. A feleségek csapdába kerültek, amint megházasodtak, mindegy, hogy szerető férj vagy egy bántalmazó jutott nekik, hiszen nem volt pénzük, karrierjük, és ellenőrzötten élték még a társadalmi életüket is.
Ritka jelenségnek számított, hogy egy nő egyetemre menjen, főleg ha a munkásosztályból származott. A legtöbben érettségi után egyből dolgozni kezdtek, majd férjhez mentek. A középiskolában az életre nevelték őket: főzni, háztartást vezetni, varrni, stoppolni és vasalni tanultak. Arra képezték ki a nőket, hogy hogyan neveljék a gyerekeiket és őrizzék a tűzhely melegét, hogyan legyenek jó feleségek a férjük oldalán.
Így lehetsz jó mintafeleség
A Housekeeping Monthly újság 1955. májusi számában jelent meg állítólag az alábbi lista, hogy mégis milyen egy tökéletes feleség. Ennek az írásnak a hitelességét vitatják és hoaxnak tartják, ami csak 1980 óta kering a nők között, de sem erre, sem az ellentettjére nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Lehet, hogy igazuk van és valóban nem létezett ez az újságcikk 1955-ben, de az írásban fellelhető a nők jellemző helyzetének leírása, még ha néhol kifejezetten karikatúrajellegűek is a pontok.
- Készítsd el a vacsorát. Tervezz előre még előző este, hogy mire a férjed hazaér, finom vacsorával várd. Így tudathatod vele, hogy gondoltál rá és figyelsz az igényeire. A legtöbb férfi éhes, amikor hazaér a munkából, és egy finom étel a része annak a meleg fogadtatásnak, amire szüksége van.
- Hozd rendbe magad. Pihenj 15 percet, hogy felfrissülve várhasd őt haza. Igazítsd meg a sminked, gumizd össze a hajad.
- Légy vidám és érdeklődő. A munkahelyen eltöltött unalmas órák után szüksége lehet a jó társaságra és megnyugvásra, a te kötelességed, hogy ezt biztosítsd neki.
- Tegyél rendet. Szaladj végig a házon és szedj össze mindent, mielőtt a férjed hazaér.
- Szedd össze a tankönyveket, játékokat, papírokat, majd töröld át az asztalokat.
- A hidegebb hónapokban gyújts be a kandallóba, hogy kellemes hőmérsékletre érjen haza.
- Készítsd fel a gyerekeket. Mosd meg a gyerekek kezét és arcát, fésüld meg a hajukat és ha kell, öltöztesd át őket. Kis kincsek ők, akiket a férjed békés játék közben szeretne látni. Minimalizáld a zajt. Mire hazaér, addigra már ne menjen a mosógép vagy a porszívó. Kérd meg a gyerekeket, hogy maradjanak csendben.
- Légy boldog, hogy láthatod a férjedet.
- Meleg mosollyal köszöntsd és mutass őszinte vágyat, hogy a kedvére tegyél.
- Hallgasd meg. Lehet, hogy tucatnyi fontos mondanivalód lenne, de amikor hazaér, ne kezdd el mondani a magadét. Hagyd beszélni, emlékeztesd magad, hogy az ő témái fontosabbak, mint a tiéd.
- Szóljon róla az este. Soha ne panaszkodj, ha később ér haza vagy máshol vacsorázik, esetleg nélküled megy el szórakozni. Helyette inkább próbáld megérteni az ő világát, hogy milyen nyomás alatt áll.
- A célod: Tedd az otthonotokat a béke, kiszámíthatóság és rend helyévé, ahol a férjed megújulhat testben és lélekben.
- Ne zaklasd őt panaszkodással és problémákkal.
- Ne panaszkodj, ha későn ér haza, vagy kimarad éjszakára. Úgy gondolj rá, hogy ez semmiség ahhoz képest, amit neki kell elviselnie a munkájában.
- Helyezd őt kényelembe. Hagyd, hogy hátradőljön egy kényelmes fotelben vagy lefeküdjön a hálószobában. Készíts neki egy hideg vagy meleg italt.
- Rázd fel a párnáját és ajánld fel, hogy leveszed a cipőjét. Mély, megnyugtató és kellemes hangon beszélj.
- Ne kérdőjelezd meg a tetteit, döntéseit. Ne feledd, ő a ház ura, mindig lesd az óhaját. Nincs jogod megkérdőjelezni őt.
- Egy jó feleség mindig tudja, hol a helye.
Ha csak a fele igaz ennek az írásnak, akkor már nem vágyunk vissza abba a korba, hogy mintafeleségek legyünk.
Főzés és rohangálás orrvérzésig
Felvetődik a kérdés, hogy mégis mivel töltötte egy otthon lévő feleség az idejét, miközben a férje munkában, a gyerekei pedig iskolában voltak. Azzal kezdte a napját, hogy reggelit készítsen a családnak, nem voltak még minden sarkon pékségek, ahol mindenki magához tudott volna venni egy tejeskávét és egy túrós batyut. Napközben az ebéd elkészítése is rá várt, mivel a legtöbb iskolában nem volt menza, így a gyerekek – és sokszor a férj is – vitték magukkal otthonról az ebédet. Késő délután pedig, mire hazaért a család, már a vacsorát kellett tálalnia.
Már épp elég program lenne a sok főzés is, de emellett még napi szintű feladatként takarítottak, miközben a sminkjük és a frizurájuk tökéletes kellett legyen estére. Személy szerint én már itt elvéreznék, mint mintafeleség, mert vagy takarítok, vagy jól nézek ki, a kettő együtt nem megy. A teendők közé tartozott a napi bevásárlás is, ahova gyalog mentek általában, hiszen egy autója volt a családnak – ha volt egyáltalán –, amit a férj elvitt reggel a munkába. Nem voltak szupermarketek sem, így végigjárták a pékségtől kezdve a hentesen át a zöldségesig az összes boltot, hogy beszerezzenek mindent, amire a családnak szüksége van. Szigorúan tartaniuk kellett magukat a büdzséhez, heti konyhapénzt kaptak a férjüktől, az egyik legnagyobb kihívást jelentette számukra az, hogy kijöjjenek egész héten ebből a pénzből, és ne kelljen többet kérni a ház urától.
A feleség munkája a férje és a gyerekei
Hétfőnként rendezték a legtöbb háztartásban a mosásnapot. Ez számukra nem annyiból állt, hogy bedobták a mosógépbe a ruhákat – csak a szerencsésebbeknek állt rendelkezésre mosógép –, helyette jellemzően teknőben mostak, mángorlót használtak, és a konyhában, a ház legmelegebb helyiségében teregettek. Kemény fizikai munka volt kimosni az egész család szennyesét. A vasárnap volt a fürdésé, ilyenkor töltötték meg forró vízzel a kádat, ebben fürdött meg egymás után a család minden tagja.
A szórakozást leginkább a rádió vagy a lemezjátszó jelentette, a tévét pedig nem megvásárolták, hanem kölcsönözték. Természetesen fekete-fehérben nézhették azt a két csatornát, ami elérhető volt rajta.
A ruháikat gyakran saját maguk készítették, varrták vagy kötötték. Az újrahasznosítás mesterei voltak a feleségek: minden kinőtt kötött holmit lefejtettek és új ruhát kötöttek belőle, minden cipzárt és gombot megtartottak, hogy később a tönkrement darabokat pótolni tudják. A zoknikat és harisnyákat megstoppolták, semmi sem mehetett kárba. Nem kifejezetten 50-es évekbeli szokás ez, a mai napig sok anya hasznosítja újra a kinőtt ruhákat és teszi el a használt gombokat későbbre.
A feleségek feladata és munkája az volt, hogy a férfi és a gyerekek tiszta környezetben, tele hassal éljenek és induljanak rendben minden nap a dolgukra. Nekik nem kellett edzőterembe járniuk, formában tartotta őket a napi munka, a sok rohangálás a vásárlás és a gyerekek után, a sikálás és mosás a mai eszközök nélkül. Mi a mostani fejünkkel elnyomottnak látjuk az 50-es évek feleségeit, pedig ők büszkék voltak rá, hogy egyben tartották az otthonukat és gondját viselték a családnak. Másrészről viszont sosem volt lehetőségük karrierre, és nem lehetett bevételük, teljesen a férjüktől függtek.
Forrás: Historic UK, Snopes.com
Olvass még többet az 50-es évekről:
- Az 50-es években ilyen volt az igazi nő
- A retró mentette meg a házasságukat
- Férfiak, barátságok, szerelmek – retró fotók
