A Felvidék különösen gazdag történelmi emlékekben és természeti szépségekben, és ideális helyszín egy hétvégi családi kiránduláshoz. Az északi határtól alig harminc kilométerre, Kassa közelében például egymást érik a szebbnél szebb romantikus várromok, amelyek egy 20 kilométeres sugarú körben elszórva egy egész hétvégére való tartalmas kikapcsolódást kínálnak. Már a nevük is rejtelmes és hívogató: Csicsva, Várjeszenő, Barkó és Tarna. Ezek a réges-régi várak már több mint 800 éve őrzik a tájat és a maguk titkait. Ha tudni akarod, hol volt a hazugságok könyve, vagy hogy ki és hol vette a bátorságot arra, hogy még magát a királyt is megkorbácsoltassa saját birtokán, vedd a vándorbotot, az elemózsiás kosarat, és kerekedj fel a gyerekekkel és pároddal, hogy kifürkészd ennek a csodálatos vidéket.
Csicsva (Hrad Cicava)
Csicsva várát a Rozgonyiak az 1310-es években építették. Szapolyai János serege ostromolta, ekkor leégett. 1684-ben Thököly foglalta el, 1703-ban a kurucok helyreállították. 1711-ben a császáriak elfoglalták és lerombolták, azóta rom. A 17–18. században itt tartották Zemplén vármegye nemesi közgyűléseit. A hagyomány szerint itt őrizték a hazugságok könyvét, ezért az a mondás járta: “be lehetne írni a csicsvai könyvbe”.
Jeszenő (Hrad Jasenov)
Történelmének leghányatottabb részét élte át a 16. század közepén, amikor akkori birtokosa, a Drugeth család a várban hamispénz-verdét üzemeltetett. A várat a 17. század közepén Rákóczi hadai elfoglalták és súlyosan megrongálták. Azóta romokban hever, a mai napig csak a falak, néhány boltozat és a reneszánsz kapu részei maradtak fenn.
Barkó (Hrad Brekov)
Várát a Kaplony nemzetség nagymihályi ága építette a 13. század végén. 1466-ban a vár alatt ütközött meg Mátyás király Kázmér lengyel királlyal. Ide menekült Szapolyai János 1527-ben a tokaji vesztes csata után. 1624-ben Bethlen Gábor serege foglalta el. 1644-ben I. Rákóczi György serege rombolta le, azóta rom.
Tarna (Viniansky Hrad)
A zempléni Széles-tó északi partján fekvő községtől északnyugatra emelkedő 325 m
magas hegyen állnak Tarna várának romjai. Árpád-kori eredetű vár. Egyik 13. századi ura, az akkori ungi főispán mérhetetlen dühében magát a királyt, az ifjú Kun Lászlót is megkorbácsolta. Büntetésül elkobozták birtokát. Másik birtokosa Eödönffy István, a 17. század közepe táján boszorkánymester hírében állott.
