Idős korra nem csak a testi, hanem a szellemi teljesítőképesség is hanyatlásnak indul a legtöbb embernél. Persze vannak kivételek, és talán te is ismersz olyan személyt a környezetedben, akinek briliáns elméje és kitűnő memóriája öreg korára sem kopott meg. A legtöbben azonban nem ilyen szerencsések, és kénytelenek szembe nézni azzal, hogy az agyuk nyugdíjas éveikre már nem dolgozik úgy, ahogy szeretnék. De vajon mi ennek az oka?
Az idősek agya egy régi, hatalmas könyvtár
Az agy különleges szerv: felnőtt korban már nem képződnek új sejtjei, a kor előrehaladásával ugyanakkor egyre több pusztul el belőlük. Idős korunkra ezért fokozatosan zsugorodik az agy mérete, ráadásul romlik azoknak a hajszálereknek az állapota is, amik ellátják oxigénnel és biztosítják az anyagcsere folyamatait. Ezekek együttes hatása az, hogy az évek múlásával egyre rosszabbul működik az agyunk, és szélsőséges esetben látványosan el is butulhatunk. Az öregkori demencia nem ritka jelenség, és kisebb nagyobb mértékben a legtöbb embert érinti. Azonban nem csak szervi okai vannak, hogy az időseb emberek szellemi képességei hanyatlanak: a memória például azért is működhet lassabban és bizonytalanabbul az öregeknél, mert egészen egyszerűen túl van terhelve, és túl sok az emlék valamint a felesleges információ, amit hordoznia kell. Éppen ezért nehezebb pontos emlékképeket előhívni belőle, és maga az előhívás folyamata is lassabb. Valahogy úgy működik ez a dolog, mint amikor a könyvtárban kutatsz: egy óriási gyűjteményben lassabban és körülményesebben akadsz rá a keresett információra, és többször fordul elő az is, hogy a “nagy választékban” összezavarodsz vagy rossz kötetet emelsz le a polcról. Azonban ha csak pár kötetes a könyvtár, akkor pontosabban ismerheted, melyik könyv hol található és mit tartalmaz, és pillanatok alatt fel tudod lapozni azokat a fejezeteket, amikre szükséged van.
Fárasztó az emlékezés
A memória romlása, nehézkessé válása zavarba ejti az időseket és elbizonytalanítja őket – éppen ezért könnyebb is “megvezetni” egy öreg embert, hiszen ők sokszor inkább ráhagyják a másikra, amit mond, és nem bajlódnak azzal, hogy nehezen előhívható saját emlékeikkel és információikkal összevessék a hallottakat, és ellenőrizzék annak igazát. Éppen ez az, amit sok csaló és szélhámos kihasznál, amikor például nagyon határozottan állítja egy idős embernek, hogy jól ismeri őt, és most szeretné visszakérni a múltban kölcsönadott pénzét. Persze szó sincs ismeretségről és kölcsönről, de az idős ember mégis rávehető, hogy elhiggye ezt, és fizessen.
Jól emlékszem – vagy mégsem?
Egy nemrégiben lezajlott kísérlet jól szemlélteti, hogy hogyan dolgozik az idősek agya: Amerikában 60 év felettiektől és fiatal éveikben járó önkéntesektől azt kérték, hogy jegyezzék meg a nekik mutatott fotókat (amiken mindennapi használati tárgyak voltak). A képekhez ezen kívül társítottak egy színt és egy helyet is (például vasaló-kék-konyha), majd arra kérték a résztvevőket a tudósok, hogy a három információból csak egyet rögzítsenek a memóriájukban a másik kettőt pedig felejtsék el. Egy órával később megkérdezték őket, mi volt a képen, és mi volt a hozzá társított két másik információ: a tárgyakra az idősek és fiatalok is egyformán jól emlékeztek, a többi dologra viszont nem. Az érdekes azonban az volt, hogy amikor rákérdeztek, biztosan jól emlékeznek-e a dologra, az idősek elbizonytalanodtak, visszakoztak, míg a fiatalok határozottan állították, hogy jól emlékeznek. Az idősödő agy tehát sokkal befolyásolhatóbb és kiszolgáltatottabb. Bánj ezért türelemmel, tapintattal és emberséggel az idősekkel.
Olvasson még idősekről és nyugdíj témában az NLC-n
- 24 ezer forinttal nőnek a nyugdíjak 2016-ban
- Nem sok jót remélhetünk majd nyugdíjasként
- Mennyi lesz a nyugdíjam? – így kell kiszámolni
