Megvan a 2017-es Év fája: a vadalma nyert az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán. Tavaly a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.
A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember–októberben érik, 2-4 centiméter átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.
Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin-tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.
Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel.
Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló.
