A 2011-ben a floridai Cape Canaveralról fellőtt Curiosity marsjáró 2012. augusztus 6-án landolt a Marson, ahonnan azóta számtalan képet, videót és további adatokat küldött a NASA Jet Propulsion Laboratoryjába.
A kisebb autóval megegyező méretű robot jelenleg az 5,5 kilométer magas Aeolis Mons nevű hegy egyik lejtőjén állva szemléli a hegyet körülvevő Gale-krátert. A Marsnak ezen a részén épp nyár van, ezért reggelente mindig megélénkül a széljárás, amikor a Nap sugarai felmelegítik a vas-oxidban gazdag vöröses színű talajt.
A melegedés hatására ilyenkor ugyanis felkavarodik a por, és a főleg szén-dioxidból álló légkörben a tornádókra emlékeztető – ám azoknál lényegesen kevésbé pusztító – portölcsérek alakulnak ki.
A NASA kutatói azt remélik, hogy a Curiosity új felvételeit tanulmányozva alaposabban megismerhetik a Mars légkörének és felszínének kölcsönhatásait.
A marsjáró robotnak emellett más fontos feladata is van a Mount Sharpnak is nevezett hegy oldalában. Az egyik kameráját, a Mars Descent Imagert a talaj felé fordítva azt vizsgálja, hogy a marsi szél egy nap alatt mennyivel sodorja arrébb a homokszemcséket.
A Curiositynak emiatt azt is sikerült rögzítenie, hogyan fedi el a szél a keréknyomait. Az eközben rögzített képek első ránézésre akár műholdról fotózott homokdűnék is lehetnének, a robot bal felső sarokban látható kereke azonban jó viszonyítási pontot kínál ahhoz, hogy látszódjon, itt csak egy közeli felvételről van szó.
Watch these dust devils going crazy on the surface of Mars https://t.co/oeSacMgTGk pic.twitter.com/KEUyfW1tLK
— Motherboard (@motherboard) March 3, 2017
A Mars légköre egyébként körülbelül csak százada a Földének, ami azt eredményezi, hogy a vörös bolygón tapasztalható szelek nem túl erősek. Még a legerősebb szélviharok sebessége is körülbelül csak 90-100 km/h-t ér el általában. A légkör annyira ritka, hogy egy papírsárkányt sem tudna rendesen a magasba emelni.