„Mire valamikor 9 után végre lehuppanok a gép elé, hogy dolgozni kezdjek, a Fitbitem azt jelzi, hogy már megtettem 2,5 mérföldet. Pusztán azzal, hogy felkeltettem a gyerekeimet, és iskolába, óvodába, bölcsődébe vittem őket” – kezdi Facebook-posztját Liz Petrone.
A 38 éves, négygyerekes anyuka azután döntött úgy, hogy őszintén leírja, hogyan telik egy átlagos hétköznap reggele, hogy több kollégája is felrótta neki, amiért az átlagnál később kezdi a munkát, ráadásul sokszor még a kilenc órás kezdéshez képest is elkésik.
„Ma az ébredés és a zuhany után azzal folytattam a napot, hogy felébresztettem négy emberi lényt. Volt, akit elég volt megsimogatni, volt, akit szép szóval kellett keltegetni, és akadt olyan gyerekem is, akiről le kellett rántanom a paplant, hogy végre készülődni kezdjen” – kezdte Liz, aki egy 12, egy 11, egy 7 és egy 3 éves gyerkőc édesanyja.
A 15 éve IT-szakterületen dolgozó anyuka hozzátette, az ébresztővel még nem értek véget a reggel megpróbáltatásai: mint írta, legalább négyszer figyelmeztette mind a négy gyermekét arra, hogy mossanak fogat (így se sikerült rávenni őket a dologra), majd arra, hogy végre öltözzenek fel. Ezek után kocsiba vágta magát, és elvitte a két nagyobb gyerekét a suliba, hazafelé beadta a legkisebbet a bölcsibe, hogy aztán a hétévessel együtt üldögéljenek az iskolabusz megállójában.
Mikor az utolsó gyereket is útnak indította – egy hatalmas gombóccal a torkában –, nekiállt eltakarítani a reggeli romjait. Enni és inni adott a kutyának, majd újra kocsiba ült, hogy dolgozni induljon. Az anyuka hálás a munkahelyének, ahol nagyon megértőek vele, majd elárulta, sokszor érzi úgy, hogy bárhogy igyekszik is, nincs jelen.
„A munkahelyen folyton a gyerekeimre gondolok, otthon pedig a munkámra.”
Olvass még többet az anyaságról az NLCafé oldalán:
- Őszintén írt a háromgyerekes anya az anyaság árnyoldaláról
- “Hidd el, könnyebb lesz” – nyílt levél a friss anyákhoz
- Egy rettentő őszinte írás az egyedülálló anyaság margójára
