Minden második magyar szerint megbízhatóbbak a magánorvosok. Az elmúlt években érezhető, fokozódó szakemberhiány pedig akaratlanul is erősíti ezt a tendenciát. Vannak, akik a gyorsabb ellátás érdekben fordulnak privát doktorokhoz, mások az alaposságukban hisznek, vagy azért járnak magánintézményekbe, mert ott több törődést kapnak. Judit, aki egy egyszemélyes vállalkozást vezet, utóbbi kapcsán döntött úgy, hogy vállalja a kiadásokat.
– Azt gondolom, hogy ebben a rohanó világban mindenki, aki éjt nappallá téve dolgozik, és fizeti az egészségügyi hozzájárulást, bizony megérdemli, hogy ha gondja van, segítséget kapjon. Sajnos nem egyszer tapasztaltam, hogy ez nem működik. Legalábbis nem abban a minőségben és tempóban, ahogyan szerintem igazságos lenne. Hogy mi ennek az oka, a hozzájárulást fizető állampolgárként engem nem érdekel. Lehet, hogy ez keményen hangzik, de az egész világ ilyen. Szóval ha nekem fáj a fogam, ugyan hadd kapjak már azonnal ellátást, mégpedig emberhez méltót. Vagy ha rosszul van valaki, ne kelljen órákat várni a sürgősségi folyosóján a megváltóhoz imádkozva, hogy túléljünk. Elhiszem, hogy orvoshiány van, meg azt is, hogy lasszóval is nehéz egészségügyi szakembert vadászni. De ahogyan a doktorok sem kedvesebbek velem amiatt, hogy órákig várnom kell, úgy nekem sem tisztem tolerálni a sokszor kedvesnek és figyelmesnek egyáltalán nem mondható modort – elemez.
Judit nem gyakori vendég a rendelőben, ezért is teheti meg, hogy kifizeti a nem ritkán magas összegű magánorvosi ellátást: – Én 7 éve magánorvoshoz járok. Szerencsére ritkán kell igénybe vennem a szolgáltatásokat, viszont ha úgy adódik, inkább kifizetek néhány tízezer forintot, de legyen nyugalmam és biztonságom. Van egészségpénztáram, így könnyebb viselni a kiadásokat az adó-visszatérítés miatt. Én alapvetően tisztelem az orvosokat, és tudom, hogy az életmentésre esküdtek fel, és nagy a felelősségük – legyen szó állami szféráról vagy magánintézményről –, de azt is tudom, milyen kiszolgáltatott az ember, ha beteg, és hogy amennyire jólesik a jó szó, annyira bántó és fájdalmas az embertelen bánásmód.
