Sok anyuka van, aki kihasználva az otthon töltött babázós éveket vagy az azt követő munkakeresési, életpálya-újraépítési időszakot, újra iskolapadba ül. Legyen az egy fizetős képzés, egy OKJ-s szakma vagy éppen egyetemi mesterdiploma levelezőn, mindenképpen erőt próbáló gyerek(ek) mellett tanulni. Mi mozgatja az iskolapadban ülő anyákat? Saját helyzetemen keresztül megpróbáltam összeszedni a nehézségeket és a kihívásokat.
Kihívások
Talán nem túl meglepő, ha azt mondom, bizony kihívásokból van több, amikor gyerek és/vagy munka mellett újra tanulunk. Míg a húszas éveim elején a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a sok buli mellett hogyan készüljek fel a kemény Matek3 vizsgára, addig ma is időhiánnyal küzdök, de persze nem ilyen banális és egyébként roppant könnyen orvosolható okokból kifolyóan. A gyerekek gondozása, intézménybe hordása, a logisztika hatalmas feladat, így a (tanuló) anya folyton rohan. Bár ez nem nagy különbség, hiszen a dolgozó anyák is folyton rohannak, de itt talán még eggyel nagyobb a fokozat, már ha létezik egyáltalán olyan.
A legjobb, ha olyan iskolát választunk, amely közel van az otthonunkhoz, megkönnyítve így a mindennapi logisztikát, valamelyest csökkentve a rohanás mértékét. Én ilyet választottam – csak aztán jó messze költöztünk az intézménytől, mire elkezdtem oda járni. Ezt inkább ne tegyétek! Ha pedig mégis, akkor nyugtassátok magatokat azzal, hogy az élet valahogyan mindig úgy alakul, hogy ami egy évvel korábban sokkal könnyebb, most sokkal nehezebb. Ez fogjuk fel próbatételnek. Lehet, hogy a sors – vagy akármi más, amiben hiszünk – ezzel akar minket tesztelni, hogy valóban meg akarjuk-e szerezni a szóban forgó tudást vagy papírt.
Képzési forma
Manapság rengeteg lehetőség adódik arra, hogy képezzük magunkat, a távoktatástól a levelezőn át a nappali iskoláig nagyon széles a skála. Tanulhatunk fizetős vagy államilag támogatott képzés keretén belül. Mielőtt jelentkezünk, gondoljuk át, melyik képzési forma áll a legközelebb családunk időbeosztásához.
Én például rugalmas munkarendben dolgozom, mondhatni, a saját magam ura vagyok viszonylag jól tervezhető határidőkkel, amelyekbe csak néha zavar be egy-egy S.O.S.-feladat. Ezeket a halaszthatatlan munkákat akár éjjel is elvégezhetem. Mivel a gyermekeim ősztől mindketten oviba járnak, ezért nekem a nappali, de csökkentett óraszámú felnőtt szakképzés időbeosztása volt a legmegfelelőbb. Így akkor vagyok suliban, amikor ők az óvodában, sőt még napközben dolgozni is marad időm. Ha az esti képzést választottam volna, mint sokan mások, akik a felnőttképzésben tanulnak, akkor hétköznap szinte soha nem láttam volna a gyerekeimet, hiszen vagy ők, vagy én vagyok intézményben.
Képünk illusztráció (Fotó: Profimedia)
Persze aki nyolc órában dolgozik, annak nem lenne ez megfelelő. Ők kereshetnek esti vagy hétvégi kurzusokat is. A választásnál mérlegeljük, hogy mikor és ki tud tartósan és rendszeresen segíteni a gyerekek mellett. Inkább az édesapjuk hét közben? Vagy a másik szülőre a túlórái miatt inkább csak hétvégén számíthatunk? A nagyszülők dolgoznak még? Mikor érnek rá? Ezek sajnos mind nagyon fontos kérdések, mert segítség nélkül, pici gyerekek mellett biztosan nem tud egy anyuka tanulni.
Minden munkába vagy iskolába visszatérő anya rémálma, hogy a beteg gyerekek miatt rengeteget hiányzik majd, így nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Nem mondom, hogy ez a félelem alaptalan, de csak azért ne is vessük el már a jelentkezés fázisában az adott sulit. Bízzunk a legjobbakban, és persze amikor majd jön a probléma, akkor azt egy támogató családdal egyszerűbben fogjuk megoldani, mint hinnénk. Itt pedig máris kidomborodik egy fontos kitétel: a család támogatása. Ez roppant fontos, mind érzelmi, mind gyakorlati, mind anyagi tekintetben egyaránt.
Költségek
Tanulni, még ha ingyenes képzés keretében is tesszük, rengeteg pénz. A képzés helyétől és jellegétől függően rengeteg pénz mehet el utazásra, tanszerekre, tankönyvekre és egyéb kellékekre. Mielőtt belevágnánk, mindenképpen készítsünk ilyen jellegű tervezetet is. Járjunk utána, jár-e diákigazolvány, ha igen, akkor milyen kedvezményekre jogosít. Mennyibe kerül a buszbérlet, netán a benzin és a parkolás?
Iskolába járni
Bár az otthon töltött idő alatt én mindig nagyon aktív voltam, mondhatni, egy percre sem hagytam abba a munkát, mégis a szabadúszás és a saját vállalkozás adott egyfajta szabadságot. Az időmet én osztottam be, bátran alakíthattam a teendőimet ahhoz képest, amilyen kedvem volt reggel. Ha a gyerekkel nyűgösebben aludtunk, kevesebb mindent végeztem el, míg volt olyan nap, hogy bőven a nyolc óra felett teljesítettem. Nekem a legfurcsább az iskolába járással, hogy rendszeresen és időre kell odaérnem, és X órán keresztül mások osztják be az időmet, és félre kell tennem az esetleges beeső sürgős e-maileket legalább az óra végéig. Felnőttként, egy rugalmasabb élethez szokva ez különös, de hajt a tudásvágy és az, hogy fejlesszem magam.
Itt el is érkeztem szerintem a felnőtt fejjel való tanulás legeslegfontosabb pilléréhez, ami nélkül tényleg nem érdemes elkezdeni: olyat tanuljunk, ami tényleg érdekel, ami a munkánkhoz, az álmunk megvalósításához szükséges. Felnőttként az értékes szabadidőt nem szeretné senki elpocsékolni, ha pedig szeretünk valamit, könnyebben is sajátítjuk el.