A gyűjtésben segédkező ápolónők egytől egyig a nagy-britanniai Staffordshire-ben lévő Royal Stoke Egyetemi Kórház munkatársai. Mindannyian hospice-ellátással foglalkoznak, és napi szinten találkoznak a halállal. A BBC-nek most őszintén meséltek arról, létezik-e szép halál, hogy mit mondanak leggyakrabban a haldokló betegeik, és beszéltek arról is, miért nem szabad félni a haláltól.
Dani Jervis, aki több mint tíz éve dolgozik ápolónőként, a brit hírcsatorna riporterének azt mondja, a haldokló emberek nagy része megérzi, hogy lassan itt az ideje. „Sokan kérik ilyenkor a kedvenc ételüket, italukat vagy édességüket, és volt már arra is példa, hogy egy border collie-keverék feküdt keresztbe a kórházi ágyon. De sokan vannak azok is, akik csak annyit szeretnének ilyenkor, ha lenne mellettük valaki, aki fogja a kezüket.”
„Volt egy betegem, aki közvetlenül a halála előtt annyit mondott: hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy mindig azt csináld, amit akarsz. Csináld inkább azt, ami boldoggá tesz!” – emlékezett vissza Dani, majd hozzátette, a betegek, legyen ez bármilyen meglepő is, többségében pozitív és boldog üzenetekkel távoznak az életből.
„Ha a halálra gondolunk, legtöbbünknek az jut az eszébe, hogy ez magányos, fájdalmas és rémisztő dolog. Pedig egyáltalán nem az, sőt! Mióta itt dolgozom, egyáltalán nem félek a haláltól” – ezt már egy másik ápolónő, bizonyos Ms. Beeson mesélte, aki beszélt arról is a BBC-nek, hogy a betegek egy része közvetlenül a halála előtt csodálatosnak és megnyugtatónak írja le a túlvilágot.
„Az egyik betegemet percekkel a halála előtt a rég elhunyt nagymamája látogatta meg. Hallottam, ahogy beszélget vele, mintha ő is ott lett volna a szobában” – tette hozzá.