A csontokból, fogakból, szőrszálakból vagy székletből nyert kilenc megvizsgált minta közül nyolc ázsiai fekete medvétől, himalájai barna medvétől vagy tibeti barna medvétől származik, a kilencedik pedig egy kutyától. „Eredményeink erőteljesen azt sugallják, hogy a jeti legendáját biológiailag a helyi medvefajok igazolják” – mondta Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem biológusa.
A Proceedings B tudományos lapban bemutatott tanulmány készítői „jetimaradványok” eddigi legalaposabb DNS-elemzését végezték el. A kutatók a maradványokhoz egy brit filmes produkciós cég révén jutottak, amely 2016-ban a jeti eredetét övező titkot akarta leleplezni. A maradványok eredetileg múzeumokból és magángyűjteményekből származnak. Az egyik minta egy kézből vagy mancsból származó szőrös bőrdarab, amelyet egy kolostorban őriztek. Egy combcsontdarabot pedig a Tibeti-fennsíkon, 4500 méteres magasságban találtak.
Lindqvist és kollégái további ázsiai medvefajok, összesen 23 állat mitokondriális DNS-ét szekvenálták, és összehasonlították a világ más részeiből származó medvékével is. Kiderült, hogy a tibeti barna medve viszonylag közeli rokonságban áll az észak-amerikai vagy európai medvékkel. A himalájai barna medvék ága ellenben, amelynek mitokondriális DNS-ét most először sikerült teljesen megfejteni, evolúciós szempontból jóval korábban, már mintegy 650 ezer éve elvált. Az akkori jégkorszakban a himalájai barna medvét valószínűleg hosszú időn át izolálták a gleccserek a többi fajtól – feltételezik a kutatók. „A himalájai barna medvét a kihalás veszélye fenyegeti. Genetikai sokszínűségének és populációja szerkezetének ismerete segíthet az állomány méretének felbecsülésében és a védelmére kialakított stratégiák tervezésében” – mondta Lindqvist.