A kamaszkor kezdetén a hipotalamusz nevű agyterület fokozott működésének hatására megnő a hipofízis (agyalapi mirigy) növekedést serkentő hormonok mennyisége, és működésbe lépnek a nemi mirigyek is. Ez régen nagyjából 14 éves kor környékén következett be, ám az egészségügy fejlődése és a táplálkozás megváltozása nyomán a fejlett világ nagy részén ma már nagyjából 10 éves kor környékén kerül rá sor.
Ennek következményeként a Nagy-Britanniához hasonló iparosodott országokban a lányok első menstruációja átlagosan négy évvel korábban jön meg, mint 150 évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy a nők felénél 12-13 éves korban jelentkezik először a havi vérzés. A szakemberek szerint biológiai érvek is szólnak a serdülőkor definíciójának módosítása mellett. Az emberi agy „érése” például 20 éves kor után is folytatódik: gyorsabban és jóval hatékonyabban dolgozik. Sokaknak pedig még a bölcsességfoga sem nő ki 25 éves kora előtt.
Kép a Nulladik óra című filmből
A fiatalok ezen kívül később házasodnak, és később vállalnak gyereket. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal Angliára és Walesre vonatkozó adatai szerint az először házasodó férfiak átlagéletkora 32,5 év, a nőké 30,6 év volt 2013-ban, ami nyolc év növekedést jelent 1973-hoz képest.
A melbourne-i Királyi Gyermekkórház serdülőkori egészséggel foglalkozó központjának igazgatója szerint a partnerválasztás, a szülővé válás és a gazdasági függetlenség eltolódása azt jelenti, hogy a kamaszkorra jellemző „fél-függőségi állapot” időtartama meghosszabbodott. Ehhez a társadalmi változáshoz pedig a különböző irányelvek szintjén is alkalmazkodni kell, például a fiatalokat támogató szolgáltatások felső korhatárának kitolásával. A tanulmány egyik szerzője szerint manapság a 10-24 éves kor közötti időszak jobban lefedi a serdülőkort.
