Fogászati kálvária vs. Las Palmas
Nem, nem ettem mogyorót, nem rágóztam, épp teljes nyugalmamban olvastam, amikor érdekes dologra lettem figyelmes: valami a nyelvemre került. Amikor megnéztem, teljesen ledöbbentem, ugyanis a tenyeremben tartottam egy jókora darabot az egyik fogamból. Futottam a tükörhöz, a látvány teljesen lesokkolt. A jobb felső fogamból törött ki egy rettentően nagy darab. Rutinos fogászati kezelésekre járóként megvizsgáltam, mennyire gáz a helyzet, és úgy ítéltem meg, eléggé! Tudni kell, nagyon, de nagyon bizalmatlan vagyok az orvosokkal szemben, viszont, ha kialakul egy jó kapcsolat, akkor onnantól kezdve az adott szakembert nehezen engedem el. Szóval első kétségbeesésemben mit sem törődve a négyezer kilométer távolsággal, felhívtam a fogorvosom, dr. Luib Fruzsinát, aki évek óta kezel, és tisztában van mind az egészségi állapotommal, mind a fogaimmal. Fruzsi azonnal tudta, melyik fogamról van szó, és azt javasolta, mindenképp menjek el egy helyi fogorvoshoz, kérjem meg, hogy tisztítsa ki a fogam, és tegyen bele egy ideiglenes tömést, mert nagyon gyorsan romlanak a fogaim, és komoly baj lehet a dologból.
Megfogadtam a tanácsát, és lázas keresgélésbe kezdtem. Péntek délután volt, a teljesen reménytelen időszak a spanyoloknál, mert ők nem éppen arról híresek, hogy péntek délután 5 körül szeretnek dolgozni, szóval az esélytelenek nyugalmával vágtam bele, és már lelki szemeim előtt láttam, hogy veszítem el az egyik fogam…
A megvilágosodás pillanata
Aztán eszembe jutott, hogy ahol lakom, az épület második emeletén mintha lenne fogászat. Megnéztem, és valóban. Szóval „nincs mit veszítenünk” alapon – maximum egy fogat –, rettentő fapados spanyolnyelv-tudással, még nagyobb félelemmel lelifteztem a másodikra. Alapvetően nem félek a fogorvosoktól, mert tényleg rengeteg kezelésen vagyok túl, de bevallom töredelmesen, rendesen be voltam rezelve.
Becsengettem, és köszönés után mindössze egy tőmondatban elmeséltem, hogy fáj a fogam, valamint megmutattam a letörött „kis” darabot is. Az asszisztens nagyon kedves volt, leültetett, majd kisvártatva megérkezett a fogorvos is, aki nemes egyszerűséggel nyakig betörve az aurámba, belenyúlt a számba kesztyű nélkül, és megnézte a fogam. Hirtelen csak annyit tudtam mondani angolul, hogy legyen szíves, használjon kesztyűt. Megmenekült a haza, mert az angol mellett még németül is beszélt, szóval itt esett le az első nehéz kő a szívemről. Elmondta, hogy óriási a lyuk, egy picit be is van gyulladva, de betömi.
Tiszta, átlagos rendelő. Abszolút pozitív volt az első benyomásom!
Tény, a páciensek nem tolongtak
Amikor fogászati kezelés közben Justin Timberlake-et dudorászol kánonban a fogorvossal
Szóval beültem abba a bizonyos fogászati székbe, és az első kérdése az volt, hogy kérek-e érzéstelenítő szurit, vagy elég a Lidocain spray. Akkor már nevetnem kellett, mondtam, hogy nekem egy egyszerű Lidocain spray nem elég, jöjjön a szuri. Azt viszont nem tudtam, hogy itt annyira erős Lidocaint használnak, hogy konkrétan a jobb szemem is elzsibbadt tőle se perc alatt, hát még az injekciótól…, de legalább nem éreztem semmit.
A spanyolok nagyon kíváncsiak, nyilván megkérdezték, honnan jöttem, mit csinálok… Nem nagyon tudtam válaszolni, hiszen el voltam már teljesen zsibbadva, így annyit mondtam, találják ki. 25 éves olasz tanulólánynak gondoltak, aminek nagyon örültem, de elárultam, hogy Magyarországról jöttem, és nagy meglepetésemre elhangzott Sissy neve és a „Madar Poszta” is, úgyhogy innentől kezdve engem már egyáltalán nem érdekelt, hogy mi vár rám.
Viszont a kezelés nagyon jól telt, dr. Fontanillo egyik számot a másik után dudorászta, az asszisztens pedig teljes sminkben, parfümfelhőben énekelt vele együtt, amit egyáltalán nem bántam, de azt kifejezetten méltányoltam volna, ha mondjuk használ nyálelszívót két sláger eléneklése között. Most már értékelem, miért is lóg a szánkban az az idegesítő, ám nagyon hasznos elszívó.
Nem mondom, a rendelő felszereltsége nem egy luxus kategória, a fúrógép hangja mindenhol borzalmas, de itt olyan érzésem volt, hogy bármikor bekrepálhat. A kezelés végén nincs polírozás, nincs semmi luxi…, open-close, open-close van, enyhe állkapocs-csattogtatással, ezzel mérve, hogy magas vagy sem a tömés.
A küldetés teljesítve
Összességében sikerült betömni a fogam, másfél óráig tartott a kezelés, a kezdeti félelmem hamar elszállt, amikor kiderült, hogy a spanyolon kívül más nyelven is beszélnek, hiszen a Kanári-szigeteken, legalábbis Las Palmasban a nagy többség csak spanyolul beszél. Szerettem, ahogy énekelnek, nevetgélnek, és amikor feloldódtam, akkor már én is szorongások nélkül dúdoltam Justin Timberlake Can’t stop the feeling! című számát.
A nagy kérdés: mennyibe kerül mindez?
Megmondom őszintén, én bekopogtam az első magánorvoshoz, külföldiként szerintem sok választásom nem lett volna, de nem is kerestem más megoldást. A tömésre 60 eurót fizettem, de például egy foghúzás 50 euróba kerül. A tarifák valószínűleg orvosonként eltérők, akárcsak otthon. Tény, nem olcsó mulatság, de a kényszer, higgyétek el, nagy úr!