„Az én hajamhoz márpedig nem nyúl hozzá senki más, csak Anthony” – jelentette ki a New York Times újságírójának John O’Rourke, a 107 éves Anthony Mancinelli egyik legrégebbi vendége. A férfi a lapnak őszintén elmondta azt is, miért kötődik annyira az idős fodrászhoz: „Hülye lennék nem hozzá járni, elvégre Anthony már majd’ egy évszázada csinálja, amit csinál. Amit ő nem tud, az nincs is.”
És valóban. A most 107 éves Mancinelli alig 11 éves volt, mikor az iskola mellett kisegítő állást kapott egy borbélyszalonban. A tehetséges fiú, aki szüleivel Olaszországból költözött az Egyesült Államokba, gyorsan beletanult a borbélyszakmába, hamarosan pedig az iskolát is otthagyta, hogy ezután már teljes egészében új szenvedélyének élhessen.
Kép forrása: The New York Times
„Mióta nálam dolgozik, még soha nem jelentett beteget” – ezt már Mancinelli jelenlegi munkáltatója, Jane Dinezza mondja, aki hozzátette: „A jóval fiatalabb kollégák olykor ki-kimaradnak egy térd- vagy hátfájás miatt, de Anthony soha. És ha mindez nem lenne elég, Anthony egy nap jóval több vendégnek csinál frizurát, mint a fiatal kollégák: miközben ők az idő egy részében a mobiljukat nyomogatják, Anthony fáradhatatlanul dolgozik.”
Dinezza a New York Timesnak beszélt arról is, hogy 2007 óta, amióta Anthony bekerült a Guinnes-rekordok könyvébe mint a legidősebb még most aktív fodrász, sokan név szerint keresik őt a szalonban. „Néha az az érzésem, hogy nem is ő dolgozik nekem, hanem fordítva” – vallja be a szalon vezetője.
A lap beszélgetett Anthonyval is, aki nem érzi magát se különlegesnek, se csodabogárnak azért, mert az ő korában még aktívan dolgozik. „Nincsen ebben az égvilágon semmi különleges. Szeretem a munkámat” – vágja rá, mintha csak a világ legtermészetesebb dolga lenne, majd azt is hozzáteszi, bár a családjában nem jellemző az átlagon felüli hosszú élet, épp ezért ő igyekezett mindent megtenni, hogy egészséges maradjon:
„Soha nem ittam és nem is dohányoztam. Csak akkor megyek orvoshoz, amikor a családom már nagyon kapacitál, hogy nézessem meg magam. Igaz, mindig tök felesleges az egész.”
