Az Európai Unióban (EU) a nők az átlagos órabéreket tekintve még ma is 16,2 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak – közölte az Európai Bizottság pénteken. A tájékoztatás szerint Magyarországon valamivel kedvezőbb a helyzet, a nemek közötti bérkülönbség 14 százalék, vagyis alacsonyabb az uniós átlagnál.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, továbbá Marianne Thyssen és Vera Jourová uniós biztosok a november 3-án esedékes egyenlő díjazás napja alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, az EU egyik alapértéke, hogy a nők és a férfiak egyenlők egymással. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy ennek ellenére az éves béreket tekintve
a nők két hónapig lényegében ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest.
A nemek közötti bérszakadék nem csupán elvben tisztességtelen, hanem a gyakorlatban is. A nőket bizonytalan helyzetbe kényszeríti életpályájuk során, sőt nyugdíjba vonulásuk után még inkább, tekintettel a nemek közötti 36,6 százalékos nyugdíjkülönbségre
– fogalmaztak.
Mint közölték, a bérszakadék mögött több tényező húzódik meg. A nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, nehezebben kerülnek vállalati vezetői pozíciókba, olyan ágazatokban dolgoznak, ahol alacsonyabbak a fizetések, és gyakran rájuk hárulnak a családtagok gondozásával és a házimunkával járó feladatok. Véleményük szerint ezeknek a tényezőknek a szerepét csökkenteni lehet a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása révén.
Thinkstock
Munka és magánélet
Az Európai Bizottság pénteken közzétette azon felmérésének eredményét is, amely azt vizsgálta, hogyan vélekednek az európaiak a munka és a magánélet közötti egyensúlyról.
A felmérésből többek között kiderül, hogy a 65 évnél fiatalabbak közel egyharmada (31 százaléka) számára nem állnak rendelkezésre rugalmas munkafeltételek. Magyarország esetében a válaszadók szerint ez az arány 10 százalékkal magasabb, 41 százalék. Ami az apasági szabadságot illeti, uniós átlagban a 65 év alatti férfiaknak mindössze 41 százaléka élt vagy kíván élni ezzel a lehetőséggel. Magyarországon a válaszadók harmadáról mondható el ugyanez.
Mind az unióban (52 százalék), mind Magyarországon (49 százalék) magas azoknak az aránya, akik szerint a nők könnyebben tudnak családi szabadságra menni. Arról is sokan meg vannak győződve, hogy ha szabadságot vesznek ki, az hátrányos következményekkel jár a karrierjükre nézve, uniós szinten a válaszadók 39 százaléka, Magyarországon pedig a megkérdezettek 30 százaléka vélekedett így.
Mint közölték az uniós bizottság 2018–2019-re szóló cselekvési terve szerint idén ez idáig 3,3 millió eurót költött olyan kezdeményezések támogatására, amelyek célja a pályaorientációval és a pályaválasztással kapcsolatos sztereotípiák elleni küzdelem. A következő hetekben nyilvános konzultációt indít a célok elérését elősegítő ötletek összegyűjtésére és annak felmérésére, hogy hogyan működnek a gyakorlatban az egyenlő bérezést előíró jogszabályok. Emellett javaslatot tesz országspecifikus ajánlásokra, valamint az európai szemeszter keretében elfogadandó, a nemek közötti bérszakadékról szóló visszajelzések készítésére is.
A bizottság megkezdte a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló irányelv értékelését is. Az értékelés többek között az érdekelt felekkel, különösen a szociális partnerekkel és a tagállamokkal folytatott megbeszéléseken fog alapulni.
Thinkstock
