Ha ezt csinálod, kevés önbizalmad van

Nancy Carbone pszichoterapeuta szerint rengetegen vannak, akiknek az a mantra szól a fejükben, hogy „nem vagyok elég jó, nem érdemlem meg”. Legyen szó magánéletről vagy munkáról, egyszerűen nem tudnak átlendülni a saját negatív belső monológjukon, és ezzel el is választják magukat a boldogságtól. Ennek a gyökere az önbizalomhiány. A terapeuta leírta a legjellemzőbb jeleket, amiket ha felismersz magadban, akkor itt az ideje az önbizalmadon dolgozni, nehogy szabotáld a saját boldogságodat.

1. Úgy érzed, az egész világ ellened van

Ahelyett, hogy magadban tisztáznád, miért érzed magad értéktelennek, kiterjeszted a környezetedre az általános rossz érzésedet, és arra a következtetésre jutsz, hogy mindenki más azt gondolja rólad, hogy nem vagy elég jó. Pedig valójában te nem hiszel magadban, és nem gondoskodsz önmagadról megfelelően.

2. Nem bízol magadban

Nem szeretsz dönteni, főleg, ha fontos döntésről van szó, ami megváltoztatná az életedet. Kerülöd a felelősséget, kifogásokat gyártasz, hogy ne kelljen elhagyni a komfortzónádat. Mindez azért van, mert nem bízol saját magadban, és rettegsz, hogy kudarcot vallasz, ha a belső hangodat követed.

3. Engeded, hogy mások irányítsanak

Megmondhatják mások, hogyan éld az életedet, mert akkor legalább lehet őket okolni azért, ha valami balul sül el. Nem akarod vállalni a felelősséget a döntéseidért, inkább hagyod befolyásolni magadat, mert azt gondolod, mások úgyis jobban tudják, a te véleményed nem számít. Pedig a saját életed felett csak te rendelkezhetsz, nem várhatod el másoktól, hogy meghozzák a döntéseket helyetted.

Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Andrew Neel

4. Szeretnéd, ha megmentene valaki

Folyton olyan helyzetbe keveredsz, amiből mások segítségével tudsz csak kimászni. Nem igazán akarod egyedül megoldani a problémáidat, sőt gyakran azon veszed észre magad, hogy megkönnyebbülsz, amikor találsz egy barátot, aki meg akar menteni önmagadtól, hiszen ilyenkor érzed a szeretetet.

5. Inkább másokra koncentrálsz

A függetlenség egyenlő számodra a magánnyal, ezért inkább a környezetedben élőkre koncentrálsz, és igyekszel olyan ember lenni, akire mindig lehet számítani. Csak épp magadra nem tudsz soha támaszkodni, mert nem bánsz magaddal tisztelettel és szeretettel. Akkor érzed jól magad, ha megfelelsz másoknak, a boldogságod belőlük fakad, nem pedig abból, hogy kielégíted a szükségleteidet. Egyenesen bűntudatot érzel, ha olyat teszel, ami neked jó, mert attól tartasz, hogy akkor ítélkezni fognak feletted, és elhagynak az emberek.

Az önbizalomhiány tulajdonképpen folyamatosan büntetésben tart téged, a fejedben szidalmazod magad, és igyekszel elkerülni a saját érzelmeiddel való szembenézést. Nem vagy egyedül, ez a fajta önszabotázs általában gyerekkorból fakad a terapeuta szerint, gyerekként valószínűleg megtapasztaltad, milyen az, amikor a szülők cserbenhagynak, vagy esetleg túl sokat kritizált a környezeted. De természetesen minden embernek egyedi a saját története, amiből kideríthető, mitől van annyira kevés önbizalma. Carbone szerint minél inkább elkerülöd a mélyre nyomott érzéseket, annál inkább fogod szabotálni a boldogságodat. Arra van szükséged, hogy szembenézz önmagaddal, és visszavedd az irányítást az életed fölött. Fedezd fel az igazi énedet, aki az önbizalomhiány mögött vagy, és ne hagyd, hogy a múltad határozza meg a jelenedet.