

„Na, ez tuti megtörtént már velem!” – sokunkkal előfordult már, hogy így kiáltottunk fel magunkban, amikor egy utcasarkon befordulva egy kisfiú tekert el mellettünk bringával, vagy a szomszéd átjött tojást kölcsönkérni, netán leült mellénk a repülőn egy vörös hajú lány fülhallgatóval a fülében. Gyakran csak magát az érzést véljük ismerősnek, semmi más körülményt nem tudunk felidézni – de mitől is van ez?
A déjà vu misztikuma
Vannak, akik váltig állítják, hogy a déjà vu nem más, mint az előző életeinkben szerzett tapasztalataink bevillanása, de akadnak azért ennél tudományosabb magyarázatok is az ismeretlen ismerős érzés eredetének megfejtésére. A Leedsi Egyetem emlékezetkutató csoportja szerint például a háttérben az áll, hogy az egyik szemünkből néhány ezredmásodperccel előbb érkezik az információ az agyba az éppen látott képről, mint a másikból, a jelenséget pedig az emlékezet pillanatnyi zavara okozza.
A St. Andrews Egyetemen Akira O’Connor vezetésével nemrég zajlott kutatás – melynek során direkt váltották ki a déjà vu érzését, miközben MR-vizsgálatnak vetették alá az agyat – viszont másik magyarázatot ad. Eszerint a jelenséget az okozza, hogy az agy ellenőrzi a memóriát, ha pedig hibát észlel az emlékek csekkolása közben („ez most valós emlék, vagy sem?”), jelzést küld erről az agynak.
Hogy kinek van igaza, azt még nem lehet tudni, de egy biztos: a déjà vu jelensége létezik, úgyhogy amíg hiteles magyarázatot nem találnak az okára, mi bátran éljük át a pillanatot, és gondolkodjunk el rajta, hátha kiderül, hogy tényleg megtörtént már velünk az, ami olyan ismerős. A tojást kérő szomszéd esetében például egyáltalán nem kizárt a dolog.