A puliszka a 17. század óta ismert étel, amit kukoricalisztből készítenek a magyar, a román, az erdélyi szász, a szlovén, a bolgár és az ukrán konyhákon. Eredetileg a szegény emberek tápláléka volt, főételként, köretként, édességként egyaránt fogyasztották, elkészítése pedig rettenetesen egyszerű: csak fel kell főzni a kukoricalisztet vízzel vagy tejjel, ügyelve arra, hogy folyamatosan kevergessük a masszát. A folyadék mennyiségétől függően lesz keményebb vagy hígabb a végeredmény, az elkészült puliszkát pedig meg is süthetjük.
100 g puliszka tápértéke:
- 76,89 g szénhidrát
- 8,12 g fehérje
- 0,4 g cukor
- 4 g zsír
- 7 g rost
- tartalmaz foszfort, kalciumot, vasat, káliumot, A- és B-vitamint is
A magas szénhidráttartalom ellenére a puliszka egyáltalán nem ellensége a kecses vonalaknak, hiszen 100 gramm csak 362/380 kcal-t tartalmaz. Az egyik legnagyobb előnye pedig, hogy komoly teltségérzetet okoz – emiatt is érdemes az év bármely szakában nekiugrani egy puliszkadiétának.
A puliszka másik nagy előnye, hogy teljesen gluténmentes, így gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják, ráadásul könnyen emészthető, így bár teltségérzetet ad, nem terheli meg a gyomrunkat. Persze a puliszka-fogyókúránál nagy gondot kell fordítani az egyéb kiegészítő élelmiszerekre, melyekkel még finomabbá tehetjük a kukoricakásánkat: ezek lehetnek grillezett zöldségek, gomba, sovány sajtok, olívaolajban sütött fehér húsok, de akár sima bazsalikomos paradicsommártás is.
A másik fontos szempont, hogy az egy nap alatt elfogyasztott kukoricaliszt mennyisége ne haladja meg a 15-16 dkg-ot – mint minden hatékony fogyókúránál, itt is figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra.