Éva története címmel az Instagramon mutatták be a 13 éves korában Auschwitzban megölt magyar zsidó kislány, Heyman Éva naplóját. A főként a gyerekek médiumának számító alkalmazás felhasználásával próbálták közelebb vinni a mai tizenévesekhez az egykori tragédiát. Heyman Éva három és fél hónapon át vezetett naplót 1944-ben Nagyváradon májusi deportálásáig. A háborút édesanyja túlélte. Megtalálta és több mint 50 évvel ezelőtt könyv formában kiadta lánya írását, amely azóta feledésbe merült.
Az Insta-projektet (@eva.stories ) egy informatikai vállalkozó, Mati Kochávi finanszírozza. A 70 részből álló történetet az ukrajnai Lviv városában forgatták 400 közreműködő segítségével. A Heyman Éva naplója című könyv (eredetileg 1947-ben Éva lányom címmel jelent meg) – amelyből Deák Krisztina Eszterkönyv című filmje megszületett, Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével –, világszerte kamasznaplóként lett elkönyvelve, talán ez vezérelhette az Eva.stories nevet viselő Instagram-projekt létrehozóit. Az alkotók elmondásuk szerint több második világháborús gyereknaplóból választották ki Éva történetét, hogy modern módon meséljék el azt.
„Egy olyan lányról mesélünk el egy történetet, akivel lehet azonosulni. De itt nem álltunk meg. Egy 1944-ben élő lány kezébe adtunk egy okostelefont, és azt mondtuk, toll és papír helyett a telefon segítségével mesélje el a történetet, és alapvetően ez az ötlet kezdete” – mondta el az RTL Klub riportjában Mati Kochavi.
Bár az eva.stories-t világszerte rengetegen követik, az ötlet nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Többen azt gondolják, ez szentségtörés. Radnóti Zoltán rabbi szerint a mai gyerekekhez, így például az övéihez is legkönnyebben a közösségi médián keresztül lehet eljutni. Közben pedig minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a történelemről meséljünk nekik.
Deák Krisztinának nagyon tetszik a fiataloknak szóló vállalkozás. Úgy véli, a filmek készítői nagyon igényesek voltak. Szerinte szükség van az Eva.stories-ra.
A kamasznaplók kutatásával foglalkozó társadalomkutató, Kunt Gergely szerint nem Heyman Éva írta a naplót, hanem az édesanyja, Zsolt Ágnes. „Én az gondolom, hogy valószínűleg tényleg volt egy napló, amit odaadott neki az Éva, de ebben a naplóban valószínűleg egy-két mondatos bejegyzések lehettek, amelyeket így kiadni Zsolt Ágnes nem talált méltónak szerintem a gyerek emlékéhez, és ezért írta át” – mondta el az RTL Klub riportjában. Kunt úgy gondolja, a vállalkozás létrehozói nem voltak alaposak, de talán ez megbocsátható nekik. „Azt gondolom, lelkesedésből dolgoztak, és nem szenteltek érdemi figyelmet annak a szövegnek ténylegesen, amelyen dolgoztak. Azt gondolom, hogy ez a hitelességéből semmit nem von le. Ez egy megtörtént történet.”
Heyman Évának szobrot állítottak Nagyváradon. Édesanyja – férjével együtt – a Kozma utca zsidó temetőben nyugszik. Ágnes 1951-ben lett öngyilkos, holtteste mellett a lánya fényképét találták meg. Egy XX. századi sorstragédia az övék, aminek nem szabad megismétlődnie.
