A világ 520 legnagyobb városának 77 százaléka számolhat éghajlata drasztikus megváltozásával a zürichi Műszaki Egyetem tudósainak frissen megjelent tanulmánya szerint. A Föld északi féltekéjének metropoliszaiban olyan klíma uralkodhat 2050-ben, mint amilyen a jelenleg tőlük több mint ezer kilométerre délre fekvő városokban – írták a Plos One tudományos lap aktuális számában ismertetett tanulmányban.
A modellszámítás szerint az európai nagyvárosokban nyáron átlagosan 3,6, télen 4,7 Celsius-fokkal lesz melegebb. Ezek szerint Párizs éghajlata az ausztrál Canberra mai klímájára fog hasonlítani, London éghajlata olyan lesz, mint most Barcelonáé, Stockholm klímája olyan lesz, mint Budapesté, Moszkváé pedig a mai szófiaival egyezhet meg. Budapest éghajlata Szkopje jelenlegi klímájára hasonlít majd a tanulmány szerint.
Gyerek a szkopjei hőhullámban, 2017 augusztusában (fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP)
Drasztikusabb változások, szélsőséges időjárási jelenségek és rendkívüli szárazság várható a trópusokon fekvő metropoliszokban, többek között Kuala Lumpurban, Dzsakartában és Szingapúrban. A kutatók viszonylag optimistán becsülték meg a klímaváltozás miatti globális felmelegedés mértékét, modellszámításaikhoz átlagosan 1,4 fokos melegedést vettek alapul. Az eredmények alapján hasonlították össze a városok jövőbeli lehetséges éghajlatát a mai városokéval. A modell, amellyel dolgoztak, nem új, de most úgy dolgozták fel az adatokat, hogy azzal intézkedésekre sarkallják a döntéshozókat.
A párizsi egyezményben azt a célt tűzték ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Az egyezményt az ENSZ 193 tagállama közül 185 ratifikálta. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.
(MTI)
