Ami nem öl meg, az megerősít – tényleg igaz?

Kun Gabi | 2019. Október 04.
Már annyit használtuk ezt a mondást, hogy közhellyé vált. Pedig van igazságtartalma a kutatók szerint is.

Tudtad, hogy Friedrich Nietzsche német filozófustól származik a mondat, hogy „ami nem öl meg, az megerősít”, ami azóta generációknak adott vigaszt? Kiderült, hogy nemcsak egy közhellyé vált okos gondolatról van szó, hanem valóságalapja is van.

Egy új tanulmányban a karrier alakulását vizsgálták a kutatók, és azt találták, hogy ha bénáztunk a karrierünk elején, azaz tele volt kudarccal és hibával a munkánk, akkor életünk későbbi részében nagyobb eséllyel leszünk sikeresek.

Képünk illusztráció (Forrás: Unsplash/Tim Gouw)

A Northwestern Egyetem kutatói fiatal tudósokat vizsgáltak, összevetették a szakmai kudarcokat és sikereket tartalmazó adataikat. 1990-2005-ig az egyetemen tanulók eredményeit gyűjtötték ehhez össze, majd két csoportra osztották az egyetemistákat: az egyikbe kerültek azok, akik épp csak átmentek, a másikba pedig azok, akik jó eredményeket értek el az egyetemi évek alatt. Ezek után pedig még azt is megnézték, hogy a résztvevők mennyi tanulmányt és milyen sikerrel publikáltak a végzést követő tíz éven belül.

Az eredményekből aztán kiderült, hogy azok közül, akik a kudarc csoportba tartoztak, 6,1 százalékkal többen értek el sikereket az egyetemi évek utáni évtizedben. A kutatók magyarázata szerint ez azért van, mert tényleg erősebbek leszünk a kudarcoktól, rugalmasabbá válunk, és általában jobban teljesítünk hosszútávon, ha göröngyös az út a sikerig.

Ha a karrieren kívül is értelmezzük ezt a kutatást, akkor mindez azt jelenti, hogy a jó és rossz történéseknek is hálásak lehetünk az életünkben, mert a kudarc is értékes tapasztalatot hordoz magában. Feltéve, hogy okosan tudjuk levonni a tanulságokat, és elég rugalmasak vagyunk ahhoz, hogy változtassunk a siker érdekében.

Exit mobile version