Az iskolai aranyköpésekből szinte minden osztálynak összegyűlik egy vagy több füzetnyi, mire befejezik tanulmányaikat. Általában ezek ártatlan viccek, esetleg a felkészületlenségből fakadó megmosolyogtató esetek, amelyekre évek, évtizedek múltán is meleg szívvel gondolunk vissza. Az Illúzió blogon most egy ilyen parádés gyűjteményből válogattunk, a teljesség igénye nélkül, mivel valóban olyan mennyiségről van szó, amit végigolvasni is eltart egy darabig, így ezúton is köszönjük a szerző áldozatos munkáját.
Petőfi egyik verse? A diák válasza: Szőlőföldemen.
Ez csak a bemelegítés, a blogbejegyzésben valóban páratlan gyűjtemény sorjázik, amelyben nemcsak a diákok beszólásai szerepelnek, hanem az is, amikor a tanároknál is homokszem kerül a gépezetbe. Például egy környezetismeret-dolgozatra felkészítő anyagban a takarmánynövények felsorolásánál a „búza, kukorica, cefre” szerepelt, valószínűleg a derék tanerő már picit megszomjazott az esti munka közben.
De akad példa felkészült biológusra:
– Jellemezd a szivacsokat!
– A szivacsok kis növényi állatkák.
Frappáns gondolkodásmódú történészre:
Egy amerikaitörténelem-dolgozatból:
Kérdés: Mi ért véget 1865-ben?
Válasz: 1864.
Valamint lényeglátó fizikusra is:
A fa miért úszik a vízen? A tanuló válasza: Mert ha lemerülne, gyökeret eresztene.
A teljes gyűjteményt az Illúzió blogon lehet megtekinteni, komolyan ajánljuk, érdemes!
Képünk illusztráció (Fotó: iStockphoto)
