Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Életmód

„Egy zajos irodában a termelékenységünk kétharmada veszendőbe megy” – mit csinál egy pszichoakusztikus?

Mit csinál egy pszichoakusztikával foglalkozó szakember, és hogyan hatnak a vásárlókra a különféle hangok? A holnap startoló BrandFestival egyik vendégét kérdeztük.

Ha a hirdetésekre gondolunk, először valószínűleg a szlogenek, illetve a reklámfilmek és fotók jutnak eszünkbe. Pedig a hang legalább ennyire fontos, sőt ma már külön szakma foglalkozik a vásárlók és a hangok kapcsolatával. A The Sound Agency ügyvezető igazgatójával, a holnap induló BrandFestivalon is előadó Jonny Rounddal beszélgettünk.

A pszichoakusztika kifejezés már önmagában izgalmas, mesélne egy kicsit erről az új kutatási területről?

A pszichoakusztika a hangok érzékelésének tudományos vizsgálata, amely azt kutatja, hogyan érzékelik az emberek a különféle hangokat. A hangok az életünk minden területét érintik, bár ezt nem mindig vesszük észre. A hangok ugyanis négy módon képesek ránk hatni: hatnak a testünkre, saját belső „ritmusainkra”, például a szívverésre vagy a levegővételre, de hatnak a hormonkiválasztásunkra és az agyhullámainkra is. De hatnak a hangok az érzelmeinkre is, ami kifejezetten a zene erőssége: a madarak énekétől például úgy érezzük, biztonságos környezetben vagyunk. Hat a munkakedvünkre is, a körülöttünk lévő hangok ugyanis befolyásolják gondolkodási és munkavégzési képességünket. Egy zajos irodában a termelékenységünk kétharmada veszendőbe megy.

Jonny Round szerint a legtöbb munkahelyen óriási a zajszennyezés, ami komolyan befolyásolja a cégek eredményeit és a dolgozók egészségét is (Fotó: Jonnyround.com)

Végül a hangok a viselkedésünkre is hatással vannak, például a kellemetlen zajforrások közeléből elmegyünk, a kellemes hangok viszont vonzó hatásúak. Sok üzlet rengeteg potenciális vásárlót elveszít a rosszul megtervezett audiokörnyezet miatt.

Hogyan befolyásolják a viselkedésünket a hangok, vagy például a zene, amikor vásárolunk? Hol lehet ezt a módszert alkalmazni, zárt térben, vagy akár az utcán is? Milyen szerepe van a hangoknak a reklámoknál?

A legtöbb hang, amivel a hétköznapok során találkozunk, nem előre megtervezett valami, sokkal inkább véletlenszerű melléktermék: gondoljunk például a forgalom zajára vagy a hűtőszekrény zúgására. Mivel az efféle zajok többsége az ember számára kellemetlen, zavaró, kialakult bennünk a képesség arra, hogy elnyomjuk őket, emiatt a kapcsolatunk a hangokkal nem kifejezetten tudatos. A világunk pedig egyre zajosabbá válik, amit az egészségünk és a termelékenységünk szenved meg. Tudományosan is bebizonyították, hogy ha hosszú időn át vagyunk kitéve hasonló zajoknak, az közvetlenül befolyásolhat bizonyos krónikus betegségeket, például a magas vérnyomást vagy különféle szívbetegségeket. A zaj emellett nemcsak a munkahelyeken, hanem például iskolákban vagy kórházakban is akadályozza a kívánt eredmények – a hatékony tanulás vagy a gyógyulás – elérését. Emiatt kulcsfontosságú, hogy a márkák, cégek is megtanuljanak a hangokkal bánni.

Hogyan tudják a különféle hangok növelni az eladásokat, vagy javítani az irodai munkakedvet?

A zene ereje a felismerésből és az asszociációból ered. Ha például egy elegáns étteremben vagyunk, és komolyzenét hallunk, hajlamosabbak vagyunk drágább borokat rendelni. Egy üzletben pedig több időt töltünk és több pénzt költünk, ha nyugis zenét hallunk, vagy ha más módon kellemes számunkra az audiokörnyezet. Ami az irodákat illeti, ott sok múlik azon, hogy sikerül-e felszámolni a jelenlegi első számú problémát, amit a zaj jelent. Egy kutatásunkban a résztvevők 99 százaléka azt mondta, hogy a koncentrációja sérül a zaj miatt.

Ennek komoly hatásai vannak: a zaj akár 66 százalékkal képes csökkenteni a termelékenységet, ugyanakkor növeli a stresszt, rontja a rövid távú memóriánkat, és demotiváló hatása is van. Sajnos a tapasztalatok szerint gyakran hatalmas szakadék tátong a dolgozók igényei és a vezetők prioritásai között, ezért nem igazán figyelnek erre oda. Pedig egy irodában vagy más munkahelyen rengeteg zavaró zajforrás okoz gondokat: a csörgő telefonok, más emberek beszélgetései mind a figyelmünket befolyásoló tényezők. A nyílt légterű irodákról sokáig azt tartották, hogy serkentik a kommunikációt és a kreativitást, azonban a legfrissebb kutatások erősen megkérdőjelezik ezt.

A kérdésre a válasz egy olyan tervezési stílus, amely az egyes tevékenységeket veszi figyelembe egy általános, „mindenkinek jó lesz az úgy” típusú megközelítés helyett. Ha több különféle hangkörnyezet is van az irodában, mindig oda ülhetünk, ami a legmegfelelőbb a munkához, amit épp végzünk. A beszélgetések magánszférája is fontos kérdés, így az is okozhat problémát, ha egy tér túl csendes.

Egy pszichoakusztikai szempontból jól megtervezett helyiség látható és mérhető eredményeket hoz: három, a közelmúltban készült kutatás rámutatott, hogy ennek eredményeként 48 százalékkal nőtt a koncentrációs képesség, felére csökkent a zavaró tényezők száma, a hibák mennyisége, a rövid távú memória 10 százalékot javult, miközben a fizikai tünetek 25 százalékkal csökkentek.

A legtöbb ember hallott már az úgynevezett szubliminális üzenetekről, amiket egy időben a reklámfilmekben próbáltak használni. Létezik hasonló módszer hangok alkalmazására, és ha igen, szabályozza ezt bármilyen törvény?

Jó kérdés, nem tudok róla. De nem is gondolom, hogy ilyesmi szükséges lenne. A hang önmagában annyira erős kommunikációs eszköz, ha érzelmek közvetítéséről van szó, hogy nem hinném, hogy ilyen módszereket kellene használni. Ha mégis, akkor az azt jelenti, hogy valaki nem túl ügyesen végzi a saját munkáját.

Bizonyított tény, hogy ahogy öregszünk, csökken az általunk hallott frekvenciatartomány. Ki lehet ezt használni, például fiatalok megcélzásához?

Lehetséges, de nagyon fájdalmas lenne ezt hallgatni. Jobb megoldás, ha modern tartalommal célozzuk a fiatalokat, ami az idősebbeket hidegen hagyja.

A hangok keverése, alkalmazása sokáig a filmgyártás „mostohagyerekének” számított, egészen az elmúlt évekig. Elmondható ugyanez a reklámok világáról?

Sajnos igen, azonban ez egyben azt is jelenti, hogy azok a márkák, amelyek a hangokat is szeretnék felhasználni márkaépítési célokra, óriási eredményeket érhetnek el!

Ha kilépünk az utcára, egyre több embert látni, akinek valamilyen fülhallgatója, headsetje van. Hogyan lehet befolyásolni azt a tömeget, amelyben szinte mindenkinek állandóan be van dugva a füle, amint kilép otthonról?

A készülékeiken keresztül. Egy hihetetlenül izgalmas audioforradalom küszöbén állunk. Az emberek folyamatosan hallgatnak valamit, legyen szó podcastokról, rádióról vagy zenei streamingszolgáltatásokról. Ez óriási marketinglehetőséget jelent, főleg, ha valaki képes arra, hogy megtalálja a közönségét, és kellően izgalmas reklámokat tudjon létrehozni, amelyek kapcsolódnak az emberek által hallgatott tartalmakhoz.

Az nlc a BrandFestival médiatámogatója.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top