A 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ilyen jellegű elemzése szerint. Emiatt kárt szenved a gyerekek egészsége, agyfejlődése, valamint társas képességeik is. A jelentés szerint a napi ajánlott mozgásmennyiség hiánya univerzális probléma a gazdag és szegény országokban is.
A több mint 146 országban végzett kutatás szerint a fiúk valamivel aktívabbak a lányoknál. Mozgásnak számít minden, amitől szaporábban ver a szív, és erőteljesebben dolgozik a tüdő, lehet az futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika. A cél a napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes mozgás.
Az aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását. „Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak” – fogalmazott Regina Guthold, a WHO munkatársa.
Az életen át tartó aktivitás csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egyre több ugyanakkor a bizonyíték arra, hogy a sportolás jót tesz az agy fejlődésének is – írja a BBC.com.
A szakértők szerint a gyerekek nem lusták. A világjelenség nem őket jellemzi, az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe, nem látják be a testmozgás fontosságát. Ennek egyik fő tényezője az, hogy a tanulmányi előmenetel a fizikai aktivitás kárára is előtérbe kerül.
„A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra biztatják. Napjaik nagyon hosszú óráiban az iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget az testmozgásra” – véli Leanne Riley, a jelentés egyik szerzője.
A kutatók szerint az is része a problémának, hogy a sportolási lehetőségek nem minden esetben biztonságosak, hozzáférhetők vagy megfizethetők. A veszélyes utak miatt például a gyerekek nem tudnak gyalog vagy kerékpárral iskolába járni vagy átmenni a barátjukhoz. A digitális szórakozási formák pedig óriási konkurenciát jelentenek a szabadban tölthető idővel szemben. Az elektronikus forradalom bezárta az embereket a négy fal közé, kevesebbet mozognak, mint korábban.
A WHO szerint a gyerekek mozgáshiánya világprobléma, Afganisztántól Zimbabwéig. A tanulmány szerint a fiúk a Fülöp-szigeteken sportolnak legkevesebbet, a lányok pedig Dél-Koreában. Előbbiek 93 százaléka, utóbbiak 97 százaléka mozog kevesebbet napi egy óránál. Mindössze négy ország van, ahol a lányok aktívabbak a fiúknál: Tonga, Szamoa, Afganisztán és Zambia. Globálisan a lányok 85 százaléka, a fiúknak pedig 78 százaléka sportol túl keveset.
(MTI)
