„Nem szépítem: egyszerűen besokalltam azoktól a posztoktól, amikben úgynevezett gazdák igyekeznek megszabadulni egykori kedvencüktől” – kezdte a Bored Pandának adott interjúját Austin Conway. A hivatásos amerikai baseball-játékos a sokadik posztot látva billentyűzetet fogott, és dühében írt egy olyan posztot, ami nemcsak hogy vírusszerűen terjed, de minden leendő gazdinak kötelező olvasmány.
„A posztokban leginkább az háborított fel, hogy a gazdik teljesen nonszensz és nevetséges okokra hivatkozva igyekeztek megválni a kedvencüktől; például mert hullik a szőre, vagy képtelen megtanulni a szobatisztaságot” – magyarázza Austin, aki hét éve osztja meg az életét egy német juhász keverékkel, Stellával. „Lássuk be, ezeket a dolgokat lehet előre tudni, és azok, akik felelősségteljes döntést hoznak az örökbefogadással, fel is vannak készülve rá” – teszi hozzá.
Austin, noha örül a poszt sikerének, egyáltalán nem számított rá, hogy vírusszerűen fog terjedni. Pedig ez történt: mostanra 437 ezernél is több lájkot és 285 ezer megosztást kapott, leginkább azért, mert tényleg olyasmikről van benne szó, amiket minden leendő gazdinak érdemes szem előtt tartania, ha komolyan fontolgatja az örökbefogadást.
„Annyira utálom, hogy ezeket a dolgokat le kell írnom, de le kell írnom… mert Stella sokszor tényleg elviselhetetlen. A szőre gyakorlatilag egész évben hullik, és mindenhol ott van: a szőnyegeken, a ruháimon, a kanapén – mindenhol. Mindig a lehető legkényelmetlenebb és leglehetetlenebb időpontokban jön rá a pisilhetnék, valamelyik nap kenyeret lopott a tányéromról, amikor egy pillanatra nem figyeltem oda, és ha ez nem lenne elég, mióta van Stella, sokkal nehezebben találok albérletet.
A fenti okok miatt úgy döntöttem, nem válok meg a kutyámtól. Továbbra is elviselem a lakás minden négyzetcentijét elárasztó kutyaszőrt, zokszó nélkül kelek reggel hatkor, vagy épp éjfélkor, ha Stella akkor jelzi, hogy ki kell mennie, és igyekszem megbirkózni azzal is, hogy ételt lop. Hogy miért? Mert négy éve, mikor örökbe fogadtam őt, ígéretet tettem neki, hogy mindig velem lesz. Függetlenül attól, hogy hol élek, vagy hogy hány gyerekem születik, vagy attól, hogy az esetek egy részében orbitális púp a hátamon. Családtag, és ha te nem tudsz családtagként kezelni egy állatot, tegyél egy szívességet magadnak és nekünk, mindannyiunknak azzal, hogy nem fogadsz örökbe.”