Életmód

„Ha a férfi kinyitja az ajtót a nőnek, csak a gyengeségét fejezi ki”

Hogy mit jelent a férfi és nő, azt mi találjuk ki, nem a természet, a család fogalmát pedig nem kell félteni a genderőrülettől, változik az magától is. A CEU előadásán jártunk.

Transzszexuális vécék! Nem nélküli gyerekek, akik majd eldöntik! Örökbefogadó meleg párok! Genderkvóta! Ha csak a konzervatív sajtó szalagcímeit nézzük, még nemváltásra kényszerített, hormonokkal teletömött óvodásokról szóló álhírek nélkül is úgy tűnhet, a progresszív feministák, LMBTQI+ aktivisták, genderkutatók és egyéb gyanús alakok hatékony lobbiszövetségbe tömörülve indítottak frontális támadást a férfi-nő-gyerekek alapú hagyományos családmodell ellen, méghozzá sikerrel. Behatoltunk hát a genderőrület hazai központjába, a CEU-ba, ahol egy éppen erről szóló előadássorozat és kerekasztal-beszélgetés zajlott.

A Határtalan tudomány című eseménysorozat Nemek és nemváltók epizódjára megtelt az egyetem egyik nagyelőadója. Nem csoda: ahogy a cím is sugallja, arról volt szó, lehet-e nemet váltani vagy nem nélkül élni, és hogy tényleg veszélyt jelent-e a társadalomra az ezt vizsgáló tudomány, politikusul: a genderőrület. Végső soron pedig arra keresték a választ, mi az, hogy nem – ez ugyanis korántsem egyértelmű, függetlenül attól, hogy sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy van a férfi, van a nő és kész. Mivel a gendertudomány éppen ezért nem is egy tudomány, hanem több terület találkozása, minielőadást tartott Fodor Éva gendertanszék-vezető szociológus, Acsády László agykutató, Márton Joci LMBTQI+ aktivista, az ezt követő kerekasztal-beszélgetésbe pedig beszállt Reuss András teológiaprofesszor. Ő sajnos nem adott elő, a beszélgetés viszont szerencsére mégsem úgy nézett ki, hogy a három „genderpárti” (Acsády neurobiológus is főként a társadalmi vetülettel foglalkozott ugyanis és az elfogadás és nyíltság nevében foglalt állást) megmérkőzött az egyház konzervatív képviselőjével, egyszerűen mindenki hozta a tudását és az érveit, ezek között pedig több volt az átjárás, mint azt képzelnénk. (Különben is: ha ennél is „kiegyensúlyozottabbak” szerettek volna lenni, kénytelenek lettek volna meghívni valami politikust vagy kormánypárti újságírót, de ezt szerencsére megúsztuk.)

Fotó: Végel Dániel

Fotó: Végel Dániel

A beszélgetés tehát nem volt ideológiától mentes (nem is akart az lenni), de még így is üdítő volt nézni, hogy azoktól a témáktól, amelyektől a kommentelőknek pavlovilag habzani kezd a szája, higgadtan és egymást tiszteletben tartva nyilatkozik négy okos ember. Hoztunk is pár fontos és erős megállapítást, amelyeket még úgy sem árt kifejteni, hogy nem először halljuk őket.

Azt, hogy mit jelent, hogy férfi és nő, mi találtuk ki, nem Isten vagy a természet

A genderkutatók fő tétele, hogy a férfi és a női szerepek és viselkedés nem azért alakul ki, mert biológiailag különbözünk, hanem mert megtanuljuk, elsajátítjuk őket. Ez a társadalmi nem, ezzel foglalkoznak ők, nem annyira a biológiai nemmel. Már csak azért sem, „mert a biológia maga is társadalmi képződmény” – fogalmazott Fodor Éva. Amiket tehát biológiai különbségnek gondolnánk férfi és nő közt, jó eséllyel az is társadalmi különbség. „Matematikai képességekben például nincs különbség világszinten férfiak és nők közt, igaz, a felső öt százalékban, tehát a zsenik közt kétszer annyi a fiú, mint a lány. Ez tehát biológiai különbség, de ez sem magyarázza azt a társadalmi tényt, hogy a mérnökök 80 százaléka férfi.”

Fodor Éva (fotó: Végel Dániel)

Fodor Éva (Fotó: Végel Dániel)

A majmoknál jobban semmi sem illusztrálja, mennyire a társadalom határozza meg a nemek viselkedését – ez meg már Acsády László agykutató előadásából derült ki. A Kongó partján, egymással szemben élő bonobók és csimpánzok nem is lehetnének különbözőbbek: előbbieknél nődominancia érvényesül, azaz növényeket esznek és a szexre alapoznak, a csimpánzok férfiközpontú közösségében pedig húst esznek és minden a háborúról szól. Hogy mitől férfi a férfi és mitől nő a nő, már az óvodában eldől, amikor a pedagógusok akarva-akaratlanul kettéosztják a csoportokat: a fiúk mennek fiús játékokkal játszani és vagánykodni, a lányok babázni, a visszahúzódó fiúkkal pedig nem sokat tud kezdeni a rendszer, ahogy azokkal a lányokkal sem, akik inkább a fiúkkal játszanának.

A nemiség persze nem csak külső hatásokra alakul ki, az ezért felelős összehangolt agyműködést a környezet és a genetika együtt alakítja: ha jön egy külső inger, az agyfejlődés során bekapcsolódnak a géncsoportok, azaz a genetikai felépítés sem adott, folyamatosan változik, még felnőttkorban is. (Igaz, kamaszkorban a legsúlyosabb a változás, de ennek vége lesz – nyugtatta meg a szülőket a kutató.) Acsády kitért a mindenkit érdeklő, de sajnos megválaszolhatatlan kérdésre is:

A tudomány mai állása szerint nem eldönthető, hogy genetikai vagy környezeti oka van, hogy valaki meleg lesz-e, esetleg transznemű.

Egy ötszázezer mintás angliai kutatás során legalábbis nem találták az ezért felelős gént, de ez még nem zár ki semmit. Különben is: „ne attól tegyük függővé, hogy elfogadjuk-e, hogy tanult-e vagy genetikai, hanem egyszerűen fogadjuk el!”.

Hogy a nemek átjárhatók és nem is csak kettő van, nem a genderkutatók találták ki, hanem az ősi népek

Hogy hol van és mekkora a különbség férfiak és nők közt, az állandóan változott, méghozzá biológiai értelemben is. Régen sokkal veszélyesebb volt a szülés, a nők több időt töltöttek gyerekneveléssel, szoptatással – ecseteli Fodor Éva. És ezentúl is változik majd, itt-ott már látjuk is, merre. Hollandiában például kifejlesztettek egy eljárást, melynek során a koraszülött csecsemőket műméhekbe helyezik, amíg elég nagyok nem lesznek a világra jövetelhez.

Arról azonban szó sincs, hogy „régen még férfi volt a férfi és nő a nő”, ahogy a lakossági közhely tartja. Sok ókor óta létező kultúráról tudunk, amely kettőnél több nemet ismer – jellemzően azok, amelyek megúszták a kereszténység térhódítását. Az indiai híjra közösségben létezik a harmadik nem, mindenféle értékítélettől mentesen, ahogy a dél-amerikai muxe kultúrában is, az indonéz bugis nép pedig egyenesen öt nemet különböztet meg. Az észak-amerikai őslakosok közt számon tartják a kétlelkű embereket (two spirit people): ők azok, akik férfi és női lelket is hordoznak. Albániában élnek a fogadott szüzek: ők azok a nőnek született emberek, akik életük egy pontján úgy döntenek, férfiként folytatják. Ilyenkor szüzességet fogadnak, a közösség pedig minden további nélkül elfogadja őket.

Acsády László (fotó: Végel Dániel)

Acsády László (Fotó: Végel Dániel)

Az ilyen társadalmi nemváltás (azaz társadalminem-váltás) ismert a mi, nyugati keresztény világunkban is, igaz, nem egyéni döntés vagy hit kellett hozzá, hanem gyakorlati szükség. A kutató felidézte: nekünk is volt fiúsított királynőnk, nem is egy. Mária királynőt például azért nyilvánították férfivá, mert apjának, I. Lajosnak nem volt fiú utódja. (A korabeli jogrend ráadásul nem is ismerte a királynő fogalmat.) Voltak esetek, amikor egy fiúsított királynő még feleségül is vett valakit. Később egy néző vetette fel, hogy Mária Teréziát is férfi uralkodóként tartották számon, már csak azért is, mert Szent István óta Magyarországnak csak egy női uralkodója lehetett: Szűz Mária.

A nemváltásnak aktuálisabb példái is vannak. A videójátékokban (például az online játékokban, amelyekben a részt vevők mindenki által látható avatárt választanak) nagyon sokan nem a nemük szerint választanak karaktert: a fiúk lány szerepben érvényesülnek és fordítva. Ez persze egyszerű, ártalmatlan kísérletezés.

Nem a nem heteró emberek értelmetlen hisztije, hogy bemutatkozáskor jelölik a nemüket

Fodor Éva előadásának egyik visszatérő eleme volt, hogy ránézésre ugyan feltételezzük a másikról, hogy férfi-e vagy nő, valójában nem tudjuk a nemét, ehhez ugyanis a fejébe kellene látni. Arra a nézői kérdésre például, hogy hogy viseli, amikor a férfiak kinyitják előtte, a nő előtt az ajtót, visszakérdeztett:

Honnan tudja, hogy nő vagyok?

(Egyébként ajtót nő előtt kinyitni ciki, Fodor szerint ugyanis ezzel csak a vélt gyengeségüket fejezzük ki.)

Márton Joci (fotó: Végel Dániel)

Márton Joci (Fotó: Végel Dániel)

A kérdéskör nem túltolt, píszí genderkedés, hanem bizonyos helyzetekben és közösségekben nagyon is fontos, súlya, jelentősége van a nemek jelzésének. Főleg az angol nyelvterületen, vagy bárhol, ahol neme van a személyes névmásoknak (he/him, she/her). Márton Joci aktivista például úgy mutatkozott be, hogy „meleg, roma férfi”. Bár egyértelműnek tűnt, hogy az (mármint férfi), mégis fontos volt a jelzés. „Ezzel bátoríthatjuk a közösségben az előjövést, hogy ne nekik kelljen előhozakodniuk a kérdéssel” – fogalmazott Márton. Ha tehát deklaráljuk a nemünket és az orientációnkat, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne (még akkor is, ha nem felel meg a többségi elvárásnak), a többiek is így tesznek, és végül az is lesz: a világ legtermészetesebb dolga. „Az emberek másfél-két százaléka nem találja a helyét a férfi-nő felosztásban – tette hozzá egy ponton Fodor Éva. – Ezek az emberek számos pszichológiai problémának vannak kitéve, nagyon gyakori az öngyilkosság a fiatalok közt. Az a társadalom, ahol ki lehet fejezni magad harmadik nemben, ott ez a veszély nincs meg.”

A keresztény egyházak nem vetik meg és hallgattatják el a melegeket

„Nem anyánk méhében tanuljuk meg, mit jelent férfinak és nőnek lenni, hanem utána – mondta a beszélgetés alatt Reuss András teológus professzor –, a társadalom is tanít minket, és nagyon fontos, hogy mire és hogyan tanít; ennek része például a vallás is”. „Tehát egyetértünk abban, hogy a nem társadalmi konstrukció” – vetette közbe Fodor Éva. A teológus emlékeztetett, hogy már Pál apostol is azt mondta, nincs férfi és nő, mindenki egy.

Azon dolgozunk kétezer éve, hogy ezt a családon belül is megvalósítsuk.

Arról pedig szó sincs, hogy az egyházaknak van egy egységes álláspontjuk a nemiségről és a szexualitásról, ez pedig nem változik. A kereszténységre, ahogy terjedt Európában, rányomták a bélyegüket a törzsek és a nemzetek, az uralkodók pedig nem éltek mindig keresztény életet, annak ugyanis például a fiúsítás is ellent mond. A huszadik században pedig számos nyilatkozat született meg az ökomenikus mozgalmaktól az enciklikákig, amelyek a nemek közti egyenlőségről és jogokról szólnak.

Reuss András (fotó: Végel Dániel)

Reuss András (Fotó: Végel Dániel)

Az este folyamán rendszeresen előkerült, hogy a vallás és az, hogy az ember nem heteró, vagy transznemű, ellentmond egymásnak, a Bibliában foglaltak ítélkezésre adnak alapot, pedig Jézus is odafordult a házasságtörő asszonyhoz, amikor megmentette a kövezéstől, ami egyébként törvényes büntetése lett volna. „Amikor ilyet mondanak, hogy az egyház ezt és ezt mondja, vajon kikre gondolnak? Bizonyos püspökökre?” – mondta erre a teológus. – Az egyházon belül is nagy a vita. Az egyház része a nyomortelepeken dolgozó, segítő keresztény ember is. Az persze igaz, hogy sok mindent a szemünkre lehet hányni en bloc. Ám most jön a böjt, ami arra jó, hogy magunkba nézzünk, hogy jól végezzük-e a dolgunkat. Az irgalmasságnak ugyanis nem szabad leereszkedőnek lenni.”

Nincs veszélyben a család, nem lesz kötelező a genderőrület

A jelen lévők (beleértve a teológust) egyetértettek, hogy a család fogalma eddig is változott és ezután is változni fog, megijedni mindenesetre nincs értelme. Reuss András szerint nem szabad diszkriminálni, kizárni, fel kell karolni az embert és jól tanítani, Fodor Éva szerint azonban nagy kérdés, hogy mi az, sőt, hogy van-e olyan, hogy „jó” családmodell. „Van még jó modell azon kívül, hogy egy férfi, egy nő, több gyerek? Még csak nemváltásra sem kell gondolni, csak egy kicsit elgondolkodni, mit jelentenek a nemi szerepek, és máris mást jelent majd a család is. Aggódhatunk, persze, hogy most mi lesz, de eddig is nagyon sokat változott. Ha észben tartjuk, hogy a nem társadalmi konstrukció, máris nem ijedünk meg a változástól. A nemi különbségek befolyásolhatók, sőt: befolyásolandók, ebben pedig mindannyiunknak felelőssége van.”

Acsády László agykutató szerint onnan ered a félelem, hogy szabad utat engedünk „ezeknek”, ettől pedig futótűzként terjed majd a szabadon értelmezett családfogalom és megszűnik az, amit eddig annak gondoltunk. Ez azonban butaság: „Ettől nem kell félni, a majoritás mindig majoritás marad. A saját személyiségéből senki sem tud kibújni, nem működik, ha az ember felvesz egy tanult szerepet. Az működik, ha megismeri az élet különböző területeit és dönthet. Kárt okozni, kirekeszteni nem szabad, annak csak rossz vége van – ennek a tanításnak például van értelme.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése