Halljuk-látjuk nap mint nap, hogy ha valamire jó a koronavírus, akkor arra, hogy egy kicsit magához térhet végre a természet. Nagyjából minden ötödik baljós, vagy simán tragikus, a fertőzésről szóló hírre jut egy, amely arról szól, hogy kitisztultak a vizek, látszanak a több száz kilométerre lévő hegyek, befészkelték magukat az állatok a kietlen utcákra. Budapesttel is csodát tett ez az egyébként egyre nehezebben elviselhető helyzet: ha vadállatok nem is járják az utcákat (például azért, mert nálunk a kijárás csak részlegesen korlátozott, és ezt a fővárosiak többsége ki is használja), a levegő még sosem volt ilyen tiszta, még nyáron, a tömeges szabadságolások heteiben sem láttunk olyat, hogy a légszennyezettség-mérők legfeljebb az egészségügyi határérték felét mutatják, de inkább azt sem.
Az okokat nem kell sorolnunk. Amikor érvénybe lépett a kijárási korlátozás, az autós forgalom nagyjából a felére esett vissza (legalábbis az Index adatai szerint), és a helyzet ugyan egy kicsit rosszabb, mióta ingyenes a parkolás az egész városban, azért még mindig nagyon látványos az egész: hétköznapokon is legfeljebb annyi az autós, mint korábban egy átlagos, álmos vasárnap. Főleg, hogy itt a jó idő, aki tehette, elővette a biciklit: a Magyar Kerékpárosklub szerint hiába a #maradjotthon-kampány, a bicikliforgalom pont olyan, mint „békeidőben”, és ahogy jön a nyár, egyre csak nő.
A bicikli jelenleg a legértelmesebb közlekedési forma (legalábbis, ha el kell jutni A-ból B-be az emberek elkerülésével), ezt megírtuk mi is. Nem véletlen, hogy a főváros komolyan vette a Kerékpárosklub tervét és elkezdte felfesteni a normális esetben forgalmas utakra a biciklissávot: így történt a Bartók Béla úton, a Baross utcában, az Üllői úton és így tovább. Nem egyedi jelenség ez: Milánótól New Yorkig rengeteg nagyváros használja ki a radikálisan megváltozott forgalmat arra, hogy a gyaloglás és a biciklizés felé terelje az embereket.
Nem csak a koronavírus miatt. A tét ugyanis nem csak az, hogy minél tágabb térben, egymást elkerülve mozogjanak azok, akik nem maradnak otthon, hanem az, hogy mi lesz a közlekedés (és a környezetvédelem) sorsa a vírus elvonultával. A karantén ugyanis nemcsak elterelte a figyelmet a közelgő klímakatasztrófáról, hanem részben meg is oldotta azt. Ha ott folytatnánk, ahol abbahagytuk, megint ott tartanánk, hogy a gyerekeink generációja lenne az utolsó, akik még látnák a bolygók többé-kevésbé élhető állapotban.
Így nézett ki Budapest 2020-ban, a Föld napján
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton
Mindezt azért írtuk le, mert ma, április 22-én van a Föld napja, mégpedig az ötvenedik: az elsőt 1970-ben tartották. Éppen ezek a kerek évfordulón tisztult ki úgy a levegő Budapesten, ahogy az elmúlt ötven évben sosem. Ez a kis galéria ezt dokumentálja. Most már csak azt kell valahogy megoldani (koronavírus nélkül), hogy így is maradjon.
nlc.jövő:
- Vége a „szuperfontos” irodai mítingeknek: így jöhet ki jól az emberiség a koronavírusból
- Találgatások helyett a tények: ekkorra készülhet el a koronavírus-vakcina
- Nem ijesztgetni akarunk, de 40 év múlva te is maláriában haldokolsz majd