Aktuális

Föld napja: Vajon a járvány hosszú távon is jót tesz a környezetünknek?

Tény, hogy a légszennyezés és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása sokat csökkent az elmúlt hónapokban, hiszen az országok megpróbálják megfékezni az új koronavírus terjedését. De klímaszempontból tényleg idilli-e a helyzet, vagy az egész nem több, mint egy levegővételnyi szünet a rombolásban? Ma ünnepeljük a Föld napját.

A világ néhány hónap alatt szinte teljesen átalakult. Jelenleg majdnem 2,5 millióan betegedtek meg világszerte, és több mint 160 ezer embert hunyt el a Covid-19 megbetegedés következtében. Aki egészséges maradt, annak is megváltozott az élete az elbocsájtások, megszorítások, kijárási korlátozások és tilalmak miatt. Ám ennek a változásnak más következményei is lettek.

Amint az ipari, közlekedési nagyüzemek bezártak, jelentősen csökkent a légi forgalom, és kevesebbet ültünk az autóba, a széndioxid-kibocsátás hirtelen visszaesett. Tavalyhoz képest például a New York-i légszennyezés szintje közel 50 százalékkal csökkent a vírus visszaszorítására irányuló intézkedések miatt. Kínában az év elején a kibocsátás 25 százalékkal esett vissza az emberek otthonmaradásával, a gyárak bezárásával. A kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium szerint a „jó minőségű levegő” 11,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest Kína 337 városában. Európában a műholdas képek nitorgén-dioxid (NO2) kibocsátást mutatnak, ami elhalványul Észak-Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság felett. Azt mondják, most élünk olyan életmódot, ami ahhoz kellett volna, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fokon megállítsuk. 

Fiatalok demonstrálnak az első Föld napján, 1970-ben New Yorkban. Forrás: Getty Images

Fiatalok demonstrálnak az első Föld napján, 1970-ben, New Yorkban. Forrás: Getty Images

Egy olyan globális járvány, mely emberéleteket követel, egyrészt etikai szempontból nem tekinthető a legjobb módnak a környezeti változások előidézésére, másrészt messze nem egyértelmű, hogy az érzékelhető pozitív változások – akár a levegőminőség, akár az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése – mennyire lesznek tartósak, hiszen ezek csak az átmeneti gazdasági lelassulás és az emberi szorongás következményei. Visszaugrik-e a szennyezőanyag-kibocsátás a világjárvány után, mintha semmi sem történt volna, vagy lehetnek tartósabbak a változások?

Minden azon múlik, visszatérünk-e régi szokásainkhoz

Kimberly Nicholas, a svédországi Lund Egyetem fenntarthatósági tudományos kutatója szerint az első dolog, amit figyelembe kell venni a kérdés megválaszolásához, a kibocsátás csökkentésének különböző okai. Vegyük például a közlekedést, amely a globális szén-dioxid-kibocsátás 23 százalékát adja. Ezek a kibocsátások rövid távon csökkentek azokban az országokban, ahol a közegészségügyi intézkedések – például az emberek otthonukban tartása – visszafogták az utazást. Az autóforgalom és a repülés kulcsfontosságú tényezői a közlekedésből származó kibocsátásoknak, míg előbbi 72 százalékkal, utóbbi 11 százalékkal járul hozzá a közlekedési ágazat üvegház hatású gáz-kibocsátásához. De mi lesz, ha a korlátozó intézkedéseket megszüntetik?

Nicholas szerint két forgatókönyv is létezik. „Lehet, hogy az emberek, akik most elkerülik az utazást, továbbra is az alapvető prioritásaikra koncentrálnak majd, például többet lesznek távmunkában, kevesebbet fognak ingázni az országok között.” Ám van egy másik út is: az emberek visszatérnek régi szokásaikhoz. Vagyis egyelőre nehéz megjósolni, hogy a pandémia miatt kialakult, fenntarthatóbb szokásaink vajon túlélik-e a krízist. A zürichi Ipari Tudományos Egyetemen 2018-ban végeztek egy tanulmányt, melyben megállapították, hogy amikor az emberek autó helyett ingyenes e-kerékpáros hozzáférést kaptak, sokkal kevesebbet ültek autóba, miután visszakapták jogosítványukat. A japán Kyoto Egyetem vizsgálata is hasonló eredményre jutott 2001-ben: amikor egy autópálya bezárt, és a járművezetők arra kényszerültek, hogy a közösségi közlekedést használják, az autópálya megnyitása után továbbra is sokkal gyakrabban használták a tömegközlekedést még azok is, akik korábban elköteleztettek voltak a vezetés iránt. Hasonló történhet most azokkal a szokásainkkal, melyek kedvezőek az éghajlatra, vagyis elképzelhető, hogy továbbra is kevesebbet utazgatunk majd, vagy visszaszorítjuk fogyasztásunkat.

Egészséges Föld, kevesebb betegség

Idén 50. alkalommal ünnepeljük a Föld napját, azonban a koronavírus-járvány kitörése kicsit átszabta ezt a napot is: a milliókat vonzó rendezvények és demonstrációk színterei üresek és elhagyatottak lettek, a klímaaktivisták otthonukban, a #ClimateStrikeOnline hashtag alatt hallatják továbbra is a hangjukat. 1969 őszén Denis Hayes, egy Harvardon végző hallgató tíz perces meetinget szervezett Gaylord Nelsonnal, a Wisconsin állambeli amerikai szenátorral, aki előterjesztette a környezetvédelemről szóló nemzeti oktatási ötletét. A tíz percből aztán két óra lett, Hayes pedig munkát kapott: ő felelt az első Föld napjának megrendezéséért 1970. április 22-én. A férfi azóta több Föld napjáért is felelt, idén ő lett a koronavírus miatt digitálissá vált rendezvény nyugalmazott elnöke. Idén a létünk alapjául szolgáló biológiai sokféleség megőrzésére esik a világnap fókusza, hiszen az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélybe sodorta a vadonélő növények és állatok létét. A Covid-19 kapcsán elmondható az is, ha továbbra is beavatkozunk a törékeny ökológiai egyensúlyba, akkor egyre többször kerülünk kontaktusba vadon élő állatokkal, ami nagy szerepet játszik az úgynevezett zoonotikus, állatról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Jelenleg évente legalább egymilliárd betegség, és több millió haláleset származik zoonózisból.

Nagy csodát ne várjunk, nincs új a nap alatt

Kitisztult velencei kanálisokról szóló fake news-ok ide vagy oda, sajnos nem ad okot a túl nagy bizakodásra a tény, hogy nem ez az első járvány a történelemben, mely pozitív nyomot hagyott a légköri szén-dioxid-szinten, de csak egy villanásra. Vagyis a történelem eddig azt bizonyította, az átmeneti javulások után végül mindig visszatért az emberiség azokhoz a magatartásmintákhoz, melyek végül felgyorsították a globális éghajlatváltozást. A történelem folyamán a betegségek terjedése mindig alacsonyabb kibocsátáshoz vezetett, már jóval az ipari forradalom előtt is. Julia Pongratz, a müncheni egyetem földrajzi tanszékének professzora azt mondja, az olyan járványok, mint például a fekete halál (pestisjárvány) a 14. században, vagy a spanyol felfedezők által elterjesztett himlőjárványok a 16. századi Dél-Amerikában mind finom nyomott hagytak a légkör szén-dioxid-szintjén, amit Pongratz a jégmagokban, vagyis a régmúltban felgyűlt, az idők folyamán újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett mintában talált buborékok vizsgálatából következtetett ki. Más tanulmányok azt mutatták, hogy a korábban megművelt földek nagy része a halálozások miatt elhagyatottá vált, az itt nőtt növények pedig nagy mennyiségű szén-dioxidot nyeltek el.

Nem várható, hogy a Covid-19 miatti halálesetek miatt bármilyen változás lesz a földhasználatban. A jelenlegi járvány környezeti hatásai inkább a 2008-as, 2009-es pénzügyi válsághoz hasonlítanak. „Akkor a globális kibocsátás egy évre óriásit csökkent” – mondja Pongratz, hozzátéve, hogy ez a csökkenés akkor az ipari tevékenység csökkenésének volt köszönhető, hiszen ezek az ipari folyamatok, a gyártás és az építés kombinált kibocsátása a globális antropogén (emberi tevékenységből eredő) kibocsátások 18,4 százalékát teszik ki. A gazdasági válság a kibocsátások általános 1,3 százalékos csökkenését eredményezte, ám a gazdaság aztán felépült, ezzel a környezetszennyezés pedig nőtt. „Vannak tippek, hogy ugyanez fog történni a koronavírus után is. Ha a járvány az év végéig tart, akkor a fogyasztói kereslet alacsony maradhat az elveszített bérek miatt. A kibocsátás és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása valószínűleg nem tér vissza ilyen gyorsan, bár megvan ennek is a lehetősége” – véli a kutató.

"Foglalkozzatok a klímakrízissel úgy, ahogyan a koronavírussal foglalkoztok!" Forrás: Getty Images

„Foglalkozzatok a klímakrízissel úgy, ahogyan a koronavírussal foglalkoztok!” (Forrás: Getty Images)

Az előrejelzések szerint a 2020-as globális kibocsátás 0,3 százalékkal csökkenhet, vagyis kevesebbel, mint a 2008/2009-es válság idején, de ha a gazdaság ösztönzésére irányuló erőfeszítések olyan ágazatokra összpontosítanak, mint például a tiszta energia, kevesebb esély van arra, hogy rohamtempóban visszatérjünk a járvány előtti helyzethez.

Az sem jó hír, hogy az éghajlattal kapcsolatos vitákat most sokkal nehezebben tudják megtartani a tömegrendezvények elhalasztásával, a zöld törekvések helyett mindenki saját gazdasági vagy szó szerint vett életben maradásáért küzd. Mégis a klímatudósok szerint az a gyors válasz, amit az emberiség a koronavírus-járvány kitörésére adott, némi reményt nyújt arra, hogy legalább ilyen gyorsan tudunk majd reagálni az éghajlatváltozás okozta krízisre is. Magyarán, ha cselekednünk kell, cselekszünk. Senki sem akarta, hogy kibocsátásaink ilyen áron csökkenjenek, de a járvány mégis olyan leckéket adhat most nekünk, melyek felbecsülhetetlen értékűek lehetnek az éghajlatváltozás hosszú távú kezelésében.

Kapcsolódó cikkeink a témában

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése