Egészség

Találgatások helyett a tények: ekkorra készülhet el a koronavírus-vakcina

A világ legtekintélyesebb, vezető orvosi lapja közölt hosszas elemzést arról, hogy mikorra várható a tömegek számára bevethető koronavírus-vakcina. Közben kiderült: komoly bizakodásra ad okot, hogy sosem látott tempóban és lendülettel fejlesztik a világ kutatócsoportjai az ellenszert. Köztük Magyarországon is. Vajon ki lesz a befutó? Mutatjuk a részleteket.

Meddig tart még a járvány, mikor ér véget a karantén és mikorra készül el a koronavírus elleni vakcina? – Túlzás nélkül állíthatjuk, jelenleg leginkább ezek a kérdések foglalkoztatják az emberiséget. Így nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a „már a jövő héten beoltunk mindenkit” és a „lehet, hogy soha, de jövőre még biztos, hogy nem” skálán már mindent, illetve annak ellenkezőjét is hallhattuk, és olvashattuk azzal kapcsolatban, mikorra várható a betegséget és a vele járó válságok sorát felszámoló oltóanyag.

A hírdömpingben ráadásul mint lehetséges megmentő, rengeteg cégnév, kutatóintézet, tudományos módszertan és már meglévő, más védőoltás lehetséges bevetése is ránk zúdult az elmúlt napokban, hetekben. Itthon a legnagyobb reménykarriert talán a Magyarországon 1954-től kötelezővé tett BCG oltás futotta be, amelyről azóta a WHO a napokban egyértelműen kijelentette: egyelőre nincs érdemi tudományos bizonyíték arra, hogy a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott védőoltás (BCG) megvédene a Covid-19 vírussal szemben.

Ez persze egyelőre távolról sem jelenti azt, hogy nyugodtan adjuk fel, Róma lángol, minden elveszett. Múlt hét pénteken a neves, mértékadó, mostanában számos orvos cikket közlő természettudományos lap, a Nature közölt hosszú elemző cikket arról, hogy tudomásuk szerint a történelem folyamán egyetlen vakcina kutatása és fejlesztése sem mozgatta meg ennyire a világ tudós társadalmát és gyógyszerészeti kapacitásait. A Nature gyűjtése és folyamatosan épülő, frissített adatbázisa, mely részben a WHO adatait is magába foglalja, április 8-án már 115 hivatalos koronavírus-vakcina kutatást számolt össze világszerte.

Nem kizárt, hogy a lista azóta bővült, ám akkor 78 hivatalosan is megerősített és már folyamatban lévő koronavírus-kutatást tartottak nyilván, továbbá 37, egyelőre készülőben lévőt, amelyekről nem sikerült közelebbi információt szerezni. Az biztos, hogy az oltóanyag-tesztelők közül sokan jelezték, hogy még 2020 folyamán szeretnének eljutni a klinikai kutatási szakaszba, amikor már emberek bevonásával folytatnak konkrét gyógyszerkísérleteket. Erre tulajdonképpen volt már példa, ha nem is klasszikus klinikai kísérlet értelemben.

koronavírus vakcina

Képünk illusztráció / Fotó: Profimedia

Koronavírus vakcina: az első emberkísérletek

Arról az AP, az Egyesült Államok legmegbízhatóbb hírügynöksége számolt be, hogy március 16-án elkezdődtek az első, önkéntesek bevonásával folyó koronavírus vakcina tesztek. A lapnak egy meg nem nevezett kormányzati tisztviselő elmondta, hogy a teszt első résztvevője a kísérleti szerből már aznap megkapta az első adagot. A Seattle-ben zajló kutatásban, amit az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) finanszírozott, 45 fiatal önkéntes vett részt, akik nem is hordozták a koronavírust, és meg sem fertőzték őket, cserébe különböző dózisú oltóanyag-jelölteket kaptak, miközben a kutatók figyelték azok lehetséges mellékhatásait.

Azóta nem egy amerikai gyógyszercég hasonló kutatások indításáról számolt be, más helyszíneken. Ám az önkéntesek bevonása bármilyen nagylelkűen, demokratikusan és remekül hangzik, a kérdés komolyan megosztja a világ tudós társadalmát. Az egyik jól körülhatárolható tábor tagjai kifejezetten szorgalmazzák, hogy a koronavírus-vakcina mielőbbi felfedezése érdekében már most konkrétan koronavírussal fertőzött betegeket vonjanak be a kísérletekbe. Vagyis különösebb előkészítés nélkül, ugorjanak egyből a tesztek végső, klinikai szakaszába.

„A módszer távolról sem veszélytelen, ugyanakkor valóban hónapokkal felgyorsíthatja a kutatási folyamatokat, és milliók életét mentheti meg” – mondta a Guardiannek Nir Eyal, az amerikai Rutgers University bioetika professzora. A szakember kiemelte, a koronavírus-pozitív önkénteseknek mindenképpen fiataloknak és egészségesnek kell lenniük, miközben mindvégig szigorú egészségügyi megfigyelés alatt tartják őket, és ha kell, minden szükséges gyógyszert és orvosi segítséget megadnak számukra.

Azt, hogy egészséges embereket fertőzzünk meg a koronavírussal, majd placebóval, illetve a lehetséges oltóanyaggal kezeljük őket, „nagyon-nagyon alaposan meg kell fontolni” – állítja többek között Adam Finn, a Bristoli Egyetem professzora. Ő többek között azzal érvel, hogy bár a koronavírus az egészséges fiatalokra kevésbé veszélyes, de köztük is volt a vírusnak halálos áldozata. Ráadásul máig nem tudják, hogy miért, ez mivel állhat összefüggésben.

Mit mond Amerika főorvosa: mikorra lesz vakcina?

Anthony Fauci, az USA Müller Cecíliája, a helyi Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) igazgatójaként az amerikai lakosság körében igen komoly origónak számít a vírusokkal kapcsolatos tájékoztatásban. Az Amerikai Egyesült Államok legelismertebb járványügyi szakembere, a 79 évesen is fáradhatatlan immunológus, ha kell, élő adásban teszi helyre Donald Trumpot járványügyi kérdésekben, és Mark Zuckerberg Facebook-vezérrel beszélget élő adásban a konkrét járványügyi helyzetről. Az Amerika főorvosa titulust bőven kiérdemlő szakember a vakcinával kapcsolatban azt mondta, ha az első biztonsági tesztek jól sikerülnek, onnantól még egy-másfél évet kell várnunk, míg szerinte széles körben felhasználható koronavírus-oltóanyagról beszélhetünk.

Mindeközben Melinda Gates, a volt Microsoft-vezér felesége április 16-án bejelentette, hogy az eddigi 100 millió dolláron felül a Gates Alapítvány további 150 millió dollár adománnyal járul hozzá a koronavírus elleni küzdelemhez. A tekintélyes pénzösszeget kiemelten a vírus elleni oltóanyag és gyógyszerek kutatására, továbbá a járvánnyal küszködő dél-ázsiai és afrikai országok megsegítésére fordítják. A program a gyógyszerfejlesztés teljes spektrumát lefedi a kezdeti kísérleti stádiumtól egészen a gyártásig.

Világtérképen a vakcinafejlesztés

Szintén a Nature elemzése emeli ki, hogy jelenleg rengeteg platformon, technikával és helyszínen zajlik a globális vakcina fejlesztési folyamat. Köztük genetikai megközelítéssel, míg sokan az onkológiai kutatások során szerzett tudást és tapasztalatokat igyekeznek átmenteni a koronavírus-oltóanyag megalkotásához. Ezen belül is két jól elkülöníthető tendencia mutatkozik: az egyik megközelítés a már meglévő, más vírusok ellen bevetett oltóanyagokat vizsgálja, hogy ezek esetleg hatnak-e a koronavírusra, míg mások teljesen „tiszta lappal” indulnak.

Ezen belül is érdekes tendencia, hogy az összesítés szerint a megerősített vakcinafejlesztő-jelöltek 72%-a a magánszféra, jellemzően a gyógyszeripar képviselője, a 28%-os kisebbség pedig az egyetemi, akadémiai tudományos, illetve a civil szektorból érkezik. A COVID-19 vakcina fejlesztői közt megtaláljuk az Oxfordi Egyetemet, akárcsak a legnagyobb, legismertebb gyógyszermultikat (Janssen, Sanofi, Pfizer GlaxoSmithKine). Ám ha náluk találják is meg a koronavírus ellenszerét, számukra egy újabb kihívás lesz a tömeggyártás és a logisztika megszervezése.

A hivatalosan bejegyzett koronavírus-oltóanyag kutatások földrajzi megoszlása ezen belül is így alakul:

  • 19 különböző országból jelentettek be koronavírus-kutatásokat
  • ezek zöme, 46%-a jelenleg Észak-Amerikában zajlik
  • 18%-a Kínában, (ám az arányokat nagyban befolyásolhatja, hogy a kínai tudományért és technológiáért felelős minisztérium egyelőre nem erősítette meg, hogy ők pontosan mekkora kutatói kapacitásokkal dolgoznak)
  • 18%-a Ázsiában (Kínát most nem számolva) és Ausztráliában
  • újabb 18%-a Európában
  • az egyelőre szintén rejtély, hogy kutatások terén mi hír Afrikáról és Latin-Amerikáról

A tekintélyes számok, és az egy irányba állított jelentős, lényegében sosem tapasztalt kutató kapacitás a Nature szerint egyértelműen bizakodásra ad arra, hogy rövid időn belül megszületik a koronavírus elleni vakcina. (A tanulmány kiemeli, hogy egy átlagos oltóanyag-fejlesztési folyamat eddig nagyrészt 10 évet vett igénybe, melyhez képest az első ebolaoltás „felpörgetett rekord gyorsasággal”, 5 év alatt született meg.)

Ugyanakkor egy oltóanyagról mindenképpen, a legnagyobb igyekezet ellenére is be kell bizonyosodnia annak, hogy biztonságos. Ehhez pedig komoly hatástanulmányokra és vizsgálatokra van szükség: a klinikai tesztek során például több ezer embernek kell az oltóanyag mellett placebót kapnia.

A tekintélyes orvosi lap végül megjegyzi, egy dolog az orvosi és kutatói szorgalom, tudás és kreativitás. Egy közeljövőbeli oltóprogram sikeréhez a széles körű nemzetközi, politikai összefogás is elengedhetetlen. Ugyanúgy szükség van a gyógyszergyártók, a szabályozó hatóságok, az országok egészségügyi szervezetei, továbbá a befektetők összehangolt munkájára. Így ha minden jól megy, a Nature végső következtetése szerint 2021 elejére rendelkezésre állhat a széles körben bevethető, működő koronavírus elleni vakcina.

Lesz-e magyar ellenszer?

Szintén a napokban derült ki, hogy a magyar kutatók sem tétlenkednek, és egy jó ideje piacon lévő, alapvetően más betegségre használt gyógyszer adhat reményt a koronavírus elleni küzdelemhez. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa, egyben a SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő startup társalapítója a közmédiának nyilatkozott fejlesztésükről, amely a SIGMA-1 receptor aktiválásával adhat védelmet nem csak a vesében, hanem a tüdőben is bizonyos hegesedéssel járó folyamatokban. Most épp egy olyan antidepresszánssal kísérleteznek, amely kiváltja, egyben gyorsítja a SIGMA-1 receptortól remélt folyamatokat. A magyar kutatók jelenleg állatkísérleteket folytatnak, de Fekete Andrea elmondása alapján pár héten belül már emberek – persze csak nagyon szűk – csoportjának bevonásával el is indulhatnak a klinikai tesztek.

Még több orvosi tény a koronavírusról, a hiteles tájékoztatás jegyében: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése