Világszerte átlagosan csaknem két évvel csökkenti a várható élettartamot a légszennyezettség az AQLI (Air Quality Life Index) ok-okozati összefüggést számszerűsítő index szerint, amely főként a fosszilis égéstermékek használatával keletkező finompor-részecskék okozta légszennyezettség hatását vizsgálja az emberi egészségre.
„Ez jelenti a legnagyobb kockázatot az emberi egészség számára” – közölték a Chicagói Egyetemen működő Energiapolitikai Intézet (EPIC) munkatársai, az index elkészítői, akik az elmúlt két évtizedet vizsgálták.
Vannak különösen súlyosan érintett országok, ahol az élettartam akár tíz évet is rövidülhet a légszennyezés miatt. Ezek Banglades, India, Nepál és Pakisztán, ahol a világ népességének csaknem egynegyede él. Itt a légszennyezettség mértéke 44 százalékkal magasabb, mint 20 évvel korábban.
Délkelet-Ázsiában főként az erdő- és bozóttüzek, a közlekedés és az erőművek szennyezik a levegőt. A légszennyezettség mértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket a régió 89 százalékában lépi túl. A területen összesen 650 millió ember él.
Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban javult a levegő minősége – írták a kutatók. Világátlagban azonban továbbra is csaknem két évvel csökken a várható élettartam. Michael Greenstone, az AQLI alapítója szerint hosszú távon a légszennyezettség jóval nagyobb veszélyt jelent, mint a koronavírus. Az emiatti terhelés ráadásul Covid-19 megbetegedés esetén megnöveli az egészségügyi kockázatokat.
(MTI)
(Kiemelt kép: Pixabay)
