Az évszázad bűntényétől a bosszúra éhes főmuzeológusig – 5 emlékezetes magyarországi műkincsrablás

A műkincsek ellopása valószínűleg egyidős magukkal az alkotásokkal, bár azután futott fel igazán, hogy a megszállott gyűjtők hatalmas összegeket hajlandóak kifizetni egy-egy műért. Magyarországon is történtek emlékezetes műkincsrablások az elmúlt évtizedekben, ezekből mutatunk most néhányat.

1. Az évszázad műkincsrablása

Utólag csak az évszázad magyarországi bűntényeként emlegetik a hollywoodi filmekbe illő 1983-as nagy képlopást, amikor hét óriási értékű festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból. November 5-én ismeretlen tettesek felmásztak a felújítás alatt álló épület állványzatán, majd üvegvágóval behatoltak a régi képtárba, ahonnan elvitték a múzeum dollármilliókat érő legféltettebb kincseit.

A ma már elképzelhetetlenül hanyag biztonsági óvintézkedéseket jól mutatja, hogy nem működött a riasztó, és az őrök semmit sem vettek észre. Csak a szokásos éjféli őrjáratukon vették észre az alkotások hűlt helyét. Eltűnt két Raffaello-kép – köztük az Esterházy Madonna –, két Tintoretto-mű, két Tiepolo-festmény, valamint egy Giorgionénak tulajdonított önarckép. A festmények összértékét akkori áron 1 milliárd 436 millió forintra becsülték, a tolvajok pontosan tudták, hogy miért mennek.

A műkincsrablás nemcsak itthon, hanem világszerte nagy port kavart. A nyomozásba beszállt az Interpol is, miután több olyan hátrahagyott tárgyat találtak, amelyek arra utaltak, hogy olaszok is benne vannak a lopásban. Mivel akkor minden beutazó külföldit nyilvántartásba vettek, nem volt nehéz leszűkíteni az olasz gyanúsítottak körét. A nyomozás akkor kapott nagy lendületet, amikor december 5-én aztán elfogták a korábban eltűnt, és olasz nyelvtudása, illetve olasz ismerősei miatt már az üggyel korábban is összefüggésbe hozott 17 éves Jónás Katalint. A lány bevallotta, hogy olasz szerelme miatt utazott Bukarestbe, mert a férfi azt ígérte neki, hogy hamis útlevéllel Olaszországba szökteti, majd ott feleségül veszi. Azt viszont csak a román fővárosban tudta meg, hogy vőlegénye és cimborái követték el a műkincsrablást.

Vallomásának köszönhetően rendőrkézre jutott öt olasz és két magyar férfi, és az is kiderült, hogy a műkincsrablást a görög Efthimiosz Moszkoklaidesz megbízásából követték el, de ellene nem volt elég bizonyíték. A képek viszont még mindig nem voltak meg, csak egy telefonos bejelentés után kerültek elő egy elhagyatott görögországi kolostor kertjéből. Az egyik Raffaello-festményre pedig elásva bukkantak rá Törökbálinton, amelyet a magyarok biztosítékként tartottak meg, hogy az olaszok kifizessék nekik a beígért pénzt.

Az évszázad műkincsrablásáról idén készült egy dokumentumfilm Budapest-művelet címmel. Gilberto Martinelli és a Rómában élő Nagy Anna filmjében megszólal az összes, még élő olasz elkövető, és néhányan az akkori magyar rendőrségtől és ügyészségtől.

2. Fogalmuk sem volt, hogy a legdrágább magyar festményt lopták el

2012. március 15-én egy magángyűjtőtől lopták el Csontváry Kosztka Tivadar Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményét. Az 1902-ben készült képet soha nem állították ki, évtizedeken át elveszettnek hitték, még a szakértők is alig tudtak róla valamit. Egy olyan családtól került árverésre, amely nem vallotta magát műgyűjtőnek, de 60 éve őrizték a ritkaságot. A tulajdonos, akitől ellopták az alkotást, 2006-ban vette egy árverésen 230 millió forintért, amivel a kép akkor a legdrágább magyar festménynek számított. Az ismeretlen elkövetők a Csontváry-alkotás mellett az I. kerületi lakásból elvitték Szinyei Merse Pál Vadregényes táj és Mednyánszky László Csavargó, valamint Holdsütés című festményét, amelyek több tízmillió forintot érnek.

Nagyjából egy hónappal később a rendőrök befalazva, sértetlenül találták meg a Csontváry-festményt egy józsefvárosi lakásban, a többit pedig egy másik helyen feltekerve. Kiderült, hogy a más betöréseket és bűncselekményeket elkövetett két budapesti férfinek fogalma sem volt, milyen értékes képeket zsákmányoltak. Csak a hírekből tudták meg, mit loptak el, ezért nem merték értékesíteni, inkább rejtegették az alkotásokat.

3. Purhabbal fújták be a 430 éves Vizsolyi Bibliát

2002. február 10-én ellopták a vizsolyi református templomból az 1590-ben nyomtatott Vizsolyi Biblia egyik példányát. A mű felbecsülhetetlen kultúrtörténeti jelentőségű nemzeti kincs, mert Károli Gáspár református prédikátor fordította le először magyar nyelvre, és adta ki a teljes Bibliát, amelyet a megjelenés helyére utalva hívnak Vizsolyi Bibliának. Az ellopott kétkötetes, hatkilós mű erősen kopott és hiányos állapotú volt, mert sokáig bárki kézbe vehette a templomban, értékét hatmillió forintra becsülték.

A tettesek felfeszítették a templomot egy baltával – amelyet később megtaláltak a környéken –, majd a tárolószekrény üvegét betörve vitték el a könyvritkaságot. Megszólalt a riasztó is, de az elkövetőket nem sikerült tetten érni. A bibliára csak 2003. októberében bukkantak rá egy elhanyagolt házban Komáromban. A rejtekhely egy padláson, egy tartály alatt volt, ahol fóliába csomagolták és purhabbal fújták körbe a művet. A lopásban egy 33 éves komáromi rokkantnyugdíjas rendőr, valamint egy tatabányai férfi és nő vett részt.

Érdekesség, hogy a Vizsolyi Biblia egy másik példányát 2009-ben lopták el egy zuglói lelkészcsaládtól. Az a példány végül egy dunakeszi családi házból került elő. 

4. Félezer kép tűnt el a páratlan magángyűjteményből

Több mint félezer festmény és több tucat egyéb műtárgy tűnt el Kovács Dezső neves műgyűjtő-műkereskedő hagyatékából. A dolog érdekessége, hogy még azt sem tudni, mikor tűntek el a képek, mert Kovács Dezső 2002-ben elhunyt, az örökösök pedig azon vitáztak, hogy mi történjen az ország egyik legértékesebb gyűjteményével. A XII. kerületi lakatlan házból ellopott alkotások összértékét 500 millió és egymilliárd forint közöttire becsülték, és 2005 januárja és 2013 áprilisa között bármikor elvihették őket, akár egyben, akár több részletben.

Maga a műkincsrablás ténye is csak akkor került napvilágra, amikor az örökösök egyezségre jutottak, és találkoztak, hogy osztozkodjanak. Akkor szembesültek azzal, hogy a gyűjtemény minden értékes darabja eltűnt. Az ellopott művek között voltak Paál László, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Derkovits Gyula alkotásai, a külföldi képek között pedig főként XVI−XVIII. századi itáliai, németalföldi, osztrák és spanyol munkák szerepeltek, de ellopták Tintoretto Irgalmas Szamaritánusát, Veronese Szent Katalinját, valamint grafikákat Toulouse-Lautrectől és Klimttől. A képek azóta sem kerültek elő, az a legvalószínűbb, hogy külföldön, darabonként adják el őket. Pedig Kovács Dezső azt szerette volna, ha a gyűjteménye egyben marad Magyarországon, és az volt az álma, hogy egy múzeumba kerüljön a kollekció.

5. Bosszúból lopott a főmuzeológus

Tavaly derült ki, hogy 2016 őszétől csaknem egy éven át műtárgyakat lopott a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főmuzeológusa. A vád szerint a rábízott gyűjteményből 20 kisplasztikát, 73 metszetet és 56 festményt tulajdonított el. A műtárgyak 20. századi művészek alkotásai, de voltak köztük ismert és ismeretlen művészek 18. és 19. századi festményei, rézkarcai, litográfiái is. Az alkotások értéke mintegy 30 millió forint volt, amelyeket a főmuzeológus egy VII. kerületi régiségboltban adott el nagyjából 3,1 millió forintért. A műtárgyak nagy részét a rendőrség megtalálta, és visszaadta a múzeumnak, de egy 600 ezer forint értékű Kádár-szobor továbbra is hiányzik.

A 64 éves nő beismerte a tettét, de azt mondta: korábban fel sem vetődött volna benne, hogy műkincseket vigyen el a múzeumból, sőt, még ő adományozott a gyűjteménynek. Ám kapott egy új főnököt, aki pokollá tette az életét: elvette tőle az internet-hozzáférését, az asztalát, és a saját kiállításából is kirekesztette. „Pontosan tudtam, mit csinálok, de olyan állapotban voltam, hogy már nem érdekelt. Igen, enyhítő körülménynek tartom, hogy a múzeum vétett ellenem” – mondta az asszony, hozzátéve, hogy a tárgyak nagy részét ki sem tudta volna csempészni, ha működött volna az intézmény szkennere.

Az ügyészség idén januárban – nem jogerősen – két év, végrehajtásban négy év felfüggesztett börtönbüntetésre, 2,5 millió forint vagyonelkobzásra és 250 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a nőt.

(Kiemelt kép: illusztráció, fotó: Getty Images)

Még több műkincsrablás az nlc-n:

• A nap, amikor Kottanner Jánosné ellopta a Szent Koronát
• Betörtek a drezdai kincstárba, ez lehet az évszázad műkincsrablása